- bajszgabor
A közlekedés és a sport szolgálatában - Rendhagyó életrajz Tapolczai Kálmánról
Frissítve: 2021. okt. 15.
Bevezető
Jövőre lenne 100 éves, a magyar közlekedés egyik korszakos alakja, Tapolczai Kálmán. Közlekedéstörténeti kutatásaim közben minduntalan beleütköztem a nevébe, mivel a Volán Tröszt első és kis híján utolsó vezérigazgatójaként számtalan sajtónyilvános esemény szereplője volt. Egyre jobban érdekelt, ki is volt ő. Először csak véletlenszerűen, utóbb aztán tudatosan is elkezdtem gyűjteni a vele kapcsolatos eseményeket, újságcikkeket. Ezek segítségével – nyilván a teljesség igénye nélkül – bepillantást nyerhetünk az ország valaha volt egyik legnagyobb vállalatának, s energikus vezérigazgatójának rohanó életébe. Rohanjunk vele együtt mi is!
Ifjúkor
Tapolczai Kálmán 1922. március 20-án született a ma Szlovéniában található Lendván egy szabó kisiparos fiaként. A család hamarosan átköltözött a határ magyar oldalára, de nem mentek túl messzire, csak Lentibe. Itt telt gyermekkora. Legnagyobb élménye a bátyja, Jenő tevékeny részvételével gründolt Lenti TE, egyszerűbben LTE nevű futballcsapat létrehozása volt. Fiatal felnőttként Budapestre került, ahol a háború előtt a Ganz Villamossági Gyárban volt elektroipari szerelő.
kép - Az LTE csapata 1936-ban.
1945-ben a kispesti Hoffher-gyárban dolgozó Jenő bátyja segítségével ő is a traktorgyárban helyezkedett el. Itt kapcsolódott be a kispesti társadalmi és politikai életbe. Ekkor lépett be a Magyar Kommunista Pártba is. (Testvére, Tapolczai Jenő az 1945-ös helyhatósági választások után Kispest kommunista polgármestere lett, majd innen Sztálinváros/Dunaújváros tanácselnöki székébe, onnan pedig a Fejér Megyei Tanács élére került.) 1951. február elején már követendő példaként említették Tapolczai Kálmán nevét, miután a villanyszerelő műhely művezetőjeként Homolya Pál sztahanovista villanyszerelővel az MDP II. kongresszusára (1951.02.25-03.02.) felajánlották, egy olyan töltődinamó elkészítését roncsokból és hulladékból, melynek a beszerzési ideje 1 év, ára pedig 50000 Ft lett volna. Nem sokkal ezután azonban volt egy kellemetlen esete. Művezetőként felelős volt az új belépők munkavédelmi oktatásáért. Ez azonban a legtöbbször kimerült abban, hogy azok aláírtak két papírt, miszerint részt vettek az oktatáson, másrészt pedig, hogy saját maguk felelősek az esetleges balesetekért. Tapolczai Kálmán még január 16-án kapott egy átiratot a gyár újítási bizottságától, amely javasolta, hogy minden darut lássanak el külön áramkapcsolóval. A kérést azonban nem követte a művezető intézkedése, s egy munkást baleset ért. Emiatt Tapolczai Kálmánt tették felelőssé. Eközben azonban testvére, Jenő révén megindult a karrierje pártvonalon is. 1951-ben tanulni küldték az MDP öthónapos pártiskolájába, annak is a 2. tanfolyamára (1951.04.02. – 1951. 08.25.). Ennek elvégzése után előbb a kispesti pártbizottságon kapott megbízást az ipari és közlekedési osztály osztályvezetői, majd 1953-tól a budapesti pártbizottság nehézipari alosztályvezetői posztjára. 1954. november 7. alkalmával az azévi dunai árvízvédekezésnél tanúsított kiemelkedő munkája elismeréseképpen megkapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet. 1955-ben a Minisztertanács (az akkori kormány) titkárságára került előadónak. Itt dolgozott még 1956-ban is. Olyan ügyekkel foglalkozott, mint az állami gazdaságok takarmányellátása, az igazgatási létszámleépítés, a lakossági ruházati ellátás, vagy az élelmiszerbiztonság kérdése. Közvetlenül a forradalom előtt aztán rátalált az az ágazat illetve tevékenység, amiben igazán nagyot tudott alkotni. Abban az évben átkerült a Budapest Fővárosi Tanács VB rendelkezési körébe, s mindössze 34 évesen, 1956. október 1-én kinevezték a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) igazgatójának, tehát egy budapesti nagyüzem élére került.
A Fővárosi Autóbuszüzem élén
Nagy lendülettel vetette bele magát új munkájába. Jelentős érdemei voltak abban, hogy a fegyveres harc elülte után újra megindultak a z autóbuszok a fővárosban. Hamarosan azonban számtalan nehézséggel kellett szembesülnie. ’57. nyarán a FAÜ legnagyobb problémáját a sofőrhiány jelentette. Ez akkoriban olyan mértékű volt, hogy sokszor a szabadnapokat sem tudták biztosítani a buszvezetőknek, sőt a fizetett szabadságokat sem tudták kiadni. Ezért megpróbáltak korábban a vállalatnál dolgozó gépkocsi-vezetőket akár 1-2 napra vagy 1-2 hétre visszahívni a buszok volánja mögé. Ugyancsak a személyzettel volt kapcsolatos a kalauzok viselkedése, ezért számukra udvariassági tanfolyamot szerveztek. A másik égető gond a helyhiány volt. Nagyon kellett volna már a meglevő kettő mellé a tervezett harmadik nagy garázs, az óbudai. Mivel ez még nagyon messze állt a valóságtól, más megoldás után néztek. A következő évben, 1958-ban Tapolczai Kálmán mégis két új garázst adhatott át rendeltetésének. A Kilián-garázs a Nagykőrösi úton a Köztisztasági Hivatal mozdony- és vagonjavító telepén jött létre, nem akárhogy. 1958. márciusában a Récsei-garázs kultúrtermében Tapolczai Kálmán többórás megbeszélést tartott a FAÜ fiataljaival. A „szemétvasút” telephelyének átalakításához kérte fel őket társadalmi munkára. Nem lesz gyerekjáték! - figyelmeztette őket. Ez ugyanis a napi 8 órás műszak utáni talicskázásról, faldöntésről, építésről szólt. Mégis már ekkor csatlakoztak 84-en a kezdeményezéshez. Április 4-én pedig Kilián György ifjúsági garázs néven átadták az új telephelyet. A másik új garázst a Kossuth Akadémia (korábban: Ludovika) volt lovardájának helyén, a Korányi Sándor utcában alakították ki. Ezt Mező Imre nevét felvéve november 7-én adták át rendeltetésének.
2. kép - Tapolczai Kálmán, a FAÜ fiatal igazgatója 1958-ban.
Ezek mellett egyéb nagy jelentőségű fejlesztés is történt a FAÜ-nél Tapolczai Kálmán igazgatósága alatt. 1958. január 14-étől működött a Récsei-garázsban az ország első automata kocsimosó berendezése, aminek megépítésében dr. Balló Alfréd főmérnök játszott vezető szerepet (vele egy évtizeddel korábban, a BSzKRT-buszpanama ismertetése során már találkozhattunk. Egy kb. 6000 fős vállalat igazgatójának mindennapjaiból a politika sem maradhatott ki. „Munkásigazgatóként” az 1958. november 16-i országgyűlési választást megelőzően a Hazafias Népfront mellett „kampányolt”. A sok és jól végzett munka ismét kitüntetést érdemelt. 1959. május 1-én Tapolczai Kálmán megkapta a „Szocialista Munkáért” érdemérmet.
3. kép - Munkában a Récsei-garázs kocsimosója 1958-ban.
Nem volt azonban megállás. A FAÜ ugyanis képtelen volt kielégíteni a kulturált utazás iránti igényeket. Egyszerűen nem volt ehhez elég busza. Igaz, 1959-ben az addigi IK 60-asok mellett már megjelentek újabb típusok, mint az IK 620-as, vagy a nagyobb befogadóképességű IK 66-os, de ezzel együtt is maradt a zsúfoltság. Az 1959. június 1-től újonnan bevezetett gyorsjáratok sem oldották meg ezt a problémát, így a férőhelyek növelése céljából maradt a pótkocsis üzem bővítése. Bár ez a módszer sok szempontból nem volt kedvező, néhány külvárosi viszonylat terhelésén érezhetően segített. Ilyen körülmények között adott zöld utat a Fővárosi Tanács Tapolczai Kálmán támogatásával a FAÜ mérnökök új tervének, a csuklós autóbuszok házilagos építésére 1960. májusában. A prototípust június 15-én kezdték építeni a FAÜ Gyömrői úti Sallai Autóbuszjavító Főműhelyében, s november 7-én be is mutatták. (erről bővebben itt írtam) Közben szeptember 17-én a FAÜ ünnepélyes keretek között átvette a GA 10-00 frsz-ú IK 620 típusú autóbuszt az IKARUS-gyártól, ami a gyár 1000. autóbusza volt, a budapesti közlekedés számára. Bőven volt tehát miről beszámolni Tapolczai Kálmánnak 1960. november 30-án Budapest Főváros Tanács VB-ülésén. Azt persze kihangsúlyozta, hogy a FAÜ arra nem rendezkedhet be, hogy eztán már maga is folyamatosan járműveket állítson elő a saját részére, mindössze addig tehetik ezt, míg az ipar felkészül az ilyen típusú autóbuszok sorozatgyártására.
4. kép - A főváros számára készült 1000. Ikarus autóbusz (GA 10-00) átadásán 1960. szeptember 17-én. Tapolczai Kálmán FAÜ-igazgató az ünnepi beszédet felolvasó jobbján, a kép bal oldalán látható.
A járműpark és a járműtelepek mellett Tapolczai Kálmán nagy jelentőséget tulajdonított a korszerű forgalomirányításnak is. Ennek érdekében szorgalmazta az olyan technikai fejlesztéseket, melyekkel pl. a központi ügyelet képes a végállomási indításokat ellátni és operatívan beavatkozni. Az első ilyen megoldást a 2-es járat Irányi utcai végállomásán próbálták ki, ahová kísérleti jelleggel ipari televíziós kamerát szereltek fel. Ennek bekapcsolására 1961. július 18-án került sor. A központi ügyeleten látható volt a végállomás, s annak forgalma. Az autóbuszokat pedig fényjelzéssel lehetett indítani. Hasonló célú próbálkozás volt a Hősök terén az 1-es járat végállomásán. Itt egy fotocellás indítóberendezést próbáltak ki, ami automatikusan indította a kocsikat és rögzítette az indulásokat. Ennek az volt a gyengéje, hogy kamerakép híján a központi ügyelet nem volt tisztában a végállomás helyzetével. Ennek ellenére ezt a módszert tervezték kipróbálni az 5-ös busz végállomásán is. Ezek mellett a központi ügyeletet, a garázsokat és a szervizkocsikat rövidhullámú adó-vevő készülékekkel is felszerelték.
1961-ben Tapolczai Kálmán FAÜ-igazgató sportszeretete is megmutatkozott. Egy a Ferihegyi Repülőtéren megtartott nemzetközi autóversenyen a magyar közönség is megismerhette a gokartot. Az igazgatónak nagyon megtetszettek a kis versenyautók. Összehívott hát egy kis értekezletet Rózsa László főmérnök (a FAÜ-csuklós egyik megalkotója), Molnár József, a sportkör elnöke és még néhány meghívott részvételével. Itt előadta azt az ötletét, hogy a FAÜ sportköre megalakíthatná 8. szakosztályaként az új gokart-szakosztályt, mivel az egyébként is meglehetősen illeszkedne a vállalat profiljába. A felvetést mindenki tetszéssel fogadta, így 1961. júliusában megalakult az ország első gokart szakosztálya. Ezután felpörögtek az események. A sportkör elnöke felvette a kapcsolatot a 4 buszgarázs MHS-köreivel (Magyar Honvédelmi Sportszövetség, később MHSZ), hogy tagokat toborozzon. Tapolczai Kálmán ígéretet tett, hogy az első gokartok megépítését biztosítja. Itt kapcsolódott be a történetbe Zboray Ferenc motorversenyző és Szini Béla mérnök (szintén a FAÜ-csuklós egyik alkotója). A Mező-garázs tanműhelyének egy részét különítették el a gokartok építésére, s a munkát nagyrészt ipari tanulók végezték el. Közben megszerveződött a szakosztály is, elnöke Rózsa László, a konstrukciós részleg vezetője Szini Béla, a műszaki osztályvezető Zboray Ferenc lett. A hír villámgyorsan végigfutott a vállalaton, s valamennyi garázsból jelentkeztek fiatalok az új szakosztályba. Augusztusban már azon tanakodtak, hol rendezzenek versenyeket. A FAÜ berkein belül új sportág született. Az első hazai gokart versenyre 1961. szilveszter délelőttjén került sor a Récsei-garázs előtt egy 420 m-es pályán 7+1 résztvevővel.
5. kép - Az egyik első gokart verseny.
Mindezen teendők mellett Tapolczai Kálmán aktív tagja volt a Közlekedéstudományi Egyesületnek is. 1962-től ennek városi közlekedési szakosztályán belül az Autóbusz, Taxi, Főtefu-szakcsoport elnöki tisztét is ellátta. E minőségében mellette a titkár Rózsa László volt. Ekkor azonban valami történt a háttérben. Az ekkor 40 éves Tapolczai Kálmánt 1962. március 31-i nappal felmentették a FAÜ igazgatói funkciója alól, s helyét Rózsa László vette át.
Kitérő pályán, a főváros Közmű és Szolgáltatási Igazgatóságának vezetőjeként
A felmentéssel egy időben 1962. április 1-től kinevezték Budapest Főváros Tanácsa Közmű és Szolgáltatási Igazgatóságának élére, mert az addigi vezetőt más fontos beosztásba helyezték (Aleva Lajosból a Temetkezési Intézet igazgatója lett). A Közmű és Szolgáltatási Igazgatóság ebben az időben a különböző közművállalatok (Gázművek, Vízművek, Csatornázási Művek, Köztisztasági Hivatal, stb.) felett álló, azok munkáját összefogó és irányító szervezet volt. Míg tehát a FAÜ igazgatójaként csak egy vállalt vezetése volt a feladata, most már több fővárosi vállalatot kellett irányítania és felügyelnie. Új posztján Tapolczai Kálmán volt a fő felelős a főváros mindennemű közművének megfelelő működéséért, illetve azoknak az egyre növekvő lakossági igények szerinti fejlesztéséért. Ő felelt emellett Budapest úthálózatának karbantartásáért és fejlesztéséért is. Nem sokkal ezután, 1962. május 15-én pártvonalon is újabb funkciót kapott. A Titkárság ekkor alakította meg az MSZMP Kegyeleti Bizottságát, melyet Marosán György KB-titkár alá rendeltek. Ebbe választották be többek mellett Tapolczai Kálmánt is. A Kegyeleti Bizottság alakuló ülését 1962. június 4-én tartotta, melyen minden tag részt vett. (Ennek további tevékenységével most nem foglalkozom, mert nem tartozik szorosan a tárgyhoz.)
A Közmű és Szolgáltatási Igazgatóság vezetőjeként a korábbiakból ismert lendületével kezdett hozzá a munkához. Az egyik első és máris hatalmas feladata a főváros ivóvíz-ellátásának jelentős mértékű javítása volt. 1963. januárjában már büszkén számolhatott be a Fővárosi Tanács VB előtt- több más mellett - e nagy munka előrehaladásáról. A káposztásmegyeri főtelep bővítése mellett megépült egy 900 mm-es fővezeték, két új szivattyútelep, s ezekkel máris naponta 80000 m3-rel növelték az ivóvízmennyiséget. Megkezdték a Kőbánya vízellátását szolgáló új főnyomóvezeték építését, amiből szintén elkészült már 3,2 km és úgy tervezték, hogy 1963. nyarán ez már teljes hosszában elkészül és bekapcsolható lesz a hálózatba.
Budapest gázellátásában ebben az időben kezdett egyre nagyobb teret hódítani a földgáz. Ehhez Tapolczai Kálmán vezetése alatt Óbudán és Albertfalván hatalmas gáztartályok épültek. Ezeket zalai és dunaújvárosi gázzal töltötték fel. Az Óbudai Gázgyár termelését napi 1 millió m3-re növelték.
Ugyancsak ő felelt a szolgáltatók téli felkészüléséért éppúgy, mint az ilyenkor szokásos hóeltakarításért. Az erre alkalmas erőgépek számát Tapolczai Kálmán ösztönzésére az 1962-es téli 60 db-ról 1963. telére 134-re növelték. Ezek közül 62 már a legújabb típusú, a hóeke mellett hóseprő berendezéssel is ellátott szovjet gyártmányú jármű volt.
A következő években, 1964-65-ben hatalmas feladatot jelentett az ár- és belvízvédelem. Ezzel kapcsolatos fő teendők közé tartozott a Szilas-, a Rákos- és az Aranyhegyi-patak medrének rendezése. 1965. március végén a Fővárosi Tanács VB előtt Tapolczai Kálmán már a dunai árvíz-védelem pillanatnyi helyzetét és fejlesztésének legfontosabb teendőit ismertette. Nem sokkal később azonban megint történt valami. 1965. júniusában ugyanis dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a Központi Bizottság hozzájárulásával kikérte Tapolczai Kálmánt, aki így a Fővárosi Tanács VB rendelkezési állományából a KPM állományába került. Mint az tudott volt, ő maga jelezte korábban, hogy közlekedési területen szeretne inkább dolgozni annak ellenére, hogy addigi posztján nagyon fontos és nem könnyen megismerhető terület jó hírű vezetője volt. De ő nem érezte otthon magát.
A Volán Tröszt vezérigazgatójaként
1965. július 1-től az akkor 43 éves Tapolczai Kálmánt kinevezték a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság (AVIG) élére. Visszatalált tehát a közlekedés világába, de most már 24 Autóközlekedési Vállalat, mintegy 60000 munkavállalója tartozott hozzá. Új tisztségében voltak minden évben visszatérő állandó sajtószereplései. Január-februárban mindig elmondta az AVIG, később Volán Tröszt az évi terveit. Minden áprilisban kiosztotta az Élüzem, később a Kiváló Vállalat címeket. Minden májusban sajtótájékoztatót tartott az életbelépő új menetrendről. Minden decemberben ugyancsak sajtótájékoztatón jelentette be az ünnepi menetrend-sűrítéseket. Néha ilyenkor kerültek elő a következő évi tervek. Ugyancsak minden decemberben értékelte a Volán SC adott évi teljesítményét. Ezek tehát az állandó teendők voltak. Az összes többi tevékenységéből most megpróbálok minden évből felvillantani néhány lényegeset, melyek átlépték a sajtó ingerküszöbét is. És ezekből nem volt kevés, ekkor kezdődött csak igazán a bevezetőben említett rohanás! Rajthoz!
1965.
Tapolczai Kálmán az AVIG vezetőjeként az első évében augusztus 20-án már terjedelmes interjút adott a Népszavának, ebben áttekintette az Autóközlekedési Vállalatok pillanatnyi helyzetét a teherfuvarozástól az autóbusz és taxi közlekedésig. Valószínűleg szükség is volt a kinevezésétől erre a bő hónapra, hogy teljesen átlássa ezt a nagy rendszert. Október 27-én Győrben Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes kíséretében részt vett 11 új IK 66-os autóbusz és 4 pótkocsi ünnepélyes átadásán a 19. sz. AKÖV részére.
6. kép - 1965. október 27., Győr. A kép jobb szélén Tapolczai Kálmán, a KPM Autóközlekedési Tröszt vezérigazgatója, bal szélén Kiss Dezső miniszterhelyettes.
November 6-án a MÁVAUT Andor utcai forgalmi telepén 20 db felújított autóbuszt adott át ünnepélyesen. Ezek IK 30-asok és fakaruszok voltak, melyeket iskolabuszként közlekedtettek tovább falusi gyerekek életének megkönnyítése céljából. November 30-án Zalaegerszegre utazott, ahol a Szakszervezetek Művelődési Házában részt vett négy megye közlekedési és szállítási vállalatai vezetőinek MÁV-AKÖV komplex brigád munkaértekezletén. Munkás volt már ez a csonka év is.
7. kép - Az új IK 66-osok felvonulása Győrben.
1966.
Láthattuk, hogy Tapolczai Kálmán szerette és már a FAÜ igazgatójaként is támogatta a sportot. Januárban tartotta közgyűlését a Szállítók SE. Ez az egyesület tulajdonképpen csak a fővárosiak, a FŐSPED és a FŐTEFU dolgozóinak csapata volt, holott rajtuk kívül még legalább 24 szállítással foglalkozó testvérvállalat volt az országban. Az egyesület országossá bővítése miatt fordultak a KPM AVIG vezetéséhez 1966. januárjában. Tapolczai Kálmán azonnal igent mondott és az egyesület fejlesztése mellett döntött. Újabb – autó, motor, gokart, stb. – szakosztályok felállítását is eldöntötték. A központi sportklub megalakítását az is indokolta, hogy ezáltal a budapesti és megyei vállalatoknál elindítsanak egy olyan szemléletet, amely a kedvező munkahelyi légkör kialakulását eredményezi. Kezdett körvonalazódni a későbbi Volán SC. Még ugyanebben a hónapban komolyan fel kellett lépnie az ittas vezetés ellen amely jelentős számú baleset oka volt az AVIG vállalatainál is. Februárban a KPM AVIG küldöttségének élén Jugoszláviába utazott, ahol Zágrábban, Ljubljanában és Rijekában tárgyaltak a magyar-jugoszláv autóbusz-forgalom kérdéseiről.
8. kép - Tapolczai Kálmán 1966-ban Pécsett nyilatkozik a helyi lapnak.
Március végén Pécsett 10 db FAÜ-csuklóst és 7 IK 66-ost valamint 20 db Warsawa taxit adott át a helyi forgalomnak. Ugyanebben a hónapban hoztak meg egy nagy jelentőségű döntést, miszerint a MÁVAUT Béke téri főműhelye házilag csuklós autóbuszokat fog építeni. A dolog Tapolczai Kálmán számára kézenfekvőnek tűnhetett, hiszen ugyanezt sikerrel végigvitte már a FAÜ élén (erről itt írtam bővebben). Április elején Szolnokon adhatott át 7 db új IK 66-ost. Áprilisban még élüzemmé avatta a szekszárdi AKÖV-öt, Zalaegerszegen pedig a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) vörös vándorzászlaját adta át a helyi AKÖV-nek. Május 14-én megtartotta első sajtótájékoztatóját az új menetrenddel kapcsolatban. Ez az esemény ettől kezdve 16 évig minden májusban megtörtént. Júniusban az új soproni buszpályaudvart adhatta át ünnepélyes keretek között a forgalomnak, majd az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére meghirdetett munkaverseny győztesének, az 1. sz. AKÖV-nek az ezért járó versenyzászlót. Júliusban a dunántúli AKÖV-ök párt- és szakszervezeti titkárainak értekezletén Kaposváron a 13. sz. AKÖV-nek adott át jó munkájukért vándorserleget. Augusztusban az országban elsőként Balatonfüreden az AVIG és az AFIT (Autó Fenntartó Ipari Tröszt) együttműködésében az AKÖV helyi műhelye megnyitotta kapuit magán gépkocsik javítására is. Tapolczai Kálmán itt azt mondta, hogy ha kedvezőek lesznek a füredi tapasztalatok, akkor több AKÖV-műhelyben is bevezetik ezt a szolgáltatást. Még ugyanebben a hónapban a Magyar Autóklub tanácstermében tartotta közgyűlését a Magyarországi Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülete, ahol a nemzetközi árufuvarozás gyors fejlődéséről és az ezt segítő államközi szerződések jelentőségéről tartott előadást. És még ugyancsak augusztusban elkészült a legelső MÁVAUT-csuklós.
9. kép - Tapolczai Kálmán 1966-ban Szekszárdon Piegl Ferencnek, a 11. sz. AKÖV igazgatójának gratulál az
Októberben Lisszabonba utazott, ahol az Európai Vasutak Közúti Fuvarozó Egylete (URF) tartotta kétnapos közgyűlését. Ez a szervezet tömörítette az európai vasúttársaságok autóbuszos vállalatait. Szervezetüknek, az EUROPABUS-nak akkor olasz, nyugatnémet, francia és holland tagvállalatai voltak. A MÁV már korábban kérte, hogy vegyék fel hazánkat is a tagjaik közé. Itt és ekkor lett tajga – a szocialista országok közül egyedüliként – Magyarország az EUROPABUS-nak. A használandó buszokhoz szigorú feltételeket szabtak. Ehhez készült el a MÁVAUT Béke téri főműhelyében 2 db IK 557-esből a két Europabus. Elsőként a Budapest-Bécs járatot, és „Magyar Rapszódia” néven három belföldi körjáratot indítottak az EUROPABUS égisze alatt. December végén újra tanácskoztak a dunántúli AKÖV-ök párt- és szakszervezeti titkárai, ezúttal Keszthelyen. Tapolczai Kálmán itt a tervezett új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatos politikai feladatokról tartott előadást.
10. kép - Tapolczai Kálmán középen a keszthelyi tanácskozáson.
1967.
A januári évértékelés után nem sokkal a Józsefvárosi pályaudvaron egy bemutató alkalmával ismertette a „kenguru”-szállítás módszerét és előnyeit. Bármilyen furcsa is ez 1967-ben, de a RO-LA elődjéről van szó. Annyi volt a különbség, hogy ebben az esetben csak a nyergesvontatóról leakasztott pótkocsi került a speciális vasúti kocsira, majd a célállomáson kapott másik vontatót. Március végén dr. Csanádi György miniszter kíséretében Tapolczai Kálmán Salgótarjánba látogatott (erről itt írtam bővebben). Áprilisban élüzemmé avatta Debrecenben a helyi AKÖV-öt, májusban jött az új menetrend, majd júniusban Miskolcon adta át az MSZMP-kongresszus tiszteletére rendezett munkaversenyt megnyerő 3. sz. AKÖV-nek az ezért járó vándorzászlót.
11. kép - Tapolczai Kálmán Miskolcon átadja a vándorzászlót.
Ugyanebben a hónapban kis ünnepséget rendeztek a 100. házi csuklós busz elkészülte alkalmából. Júliusban Kecskemétre látogatott a 9. sz. AKÖV központjába. Itt ismertette az AVIG következő évtől esedékes átalakítását. A jövőben Tröszt rendszerben irányítják majd az AKÖV-öket, maximálisan tiszteletben tartva azok önállóságát. Ezután felkereste a bajai és a kalocsai telephelyeket is.
12. kép - Tapolczai Kálmán Kecskeméten, a 9. sz. AKÖV központjában.
Augusztus 12-én Kiss Dezső miniszterhelyettes jelenlétében Tapolczai Kálmán felavatta a Bükk szívében a 3. sz. AKÖV szentléleki gyermeküdülőjét, majd maga is pihenni ment Lillafüredre.
13. kép - Tapolczai Kálmán Lillafüreden üdülés közben.
Az ősz is a minden évben megszokott teendőket hozta az iskolakezdéssel illetve a betakarítással kapcsolatos megnövekedett feladatokkal. November 5-én viszont újabb létesítményt adhatott át a forgalomnak ezúttal Egerben. Elkészült a ma is használt buszpályaudvar (erről itt írtam korábban). December 16-án pedig jött a szokásos év végi sajtótájékoztató az ünnepi menetrendről.
1968.
Január 1-től létrejött az Autóközlekedési Tröszt, ami immár hatósági jogosítványok nélkül irányította az AKÖV-öket. A vezérigazgató természetesen maradt Tapolczai Kálmán. Az ő ösztönzésére januárban létrejött a Tröszt Kereskedelmi és Piackutató Központi Irodája is. Feladata az volt, hogy a munkaszüneti napokon kihasználatlanul álló autóbuszoknak megfelelő munkát találjon. Ez tipikusan kirándulásokat jelentett. Az első kirándulást még szilveszterre a Tröszt IK 55-ös szalonbuszával a 4. sz. AKÖV szervezte Budapest – Eger – Szilvásvárad – Hármaskút útvonallal. Időközben az Autóközlekedési Tröszt együttműködési megállapodást kötött az IBUSZ-szal, melynek értelmében az idegenforgalmi szezonban mindig elegendő autóbuszt biztosítanak majd az IBUSZ részére. Tapolczai Kálmán erről április 10-én a MÁVAUT-főműhely ünnepségén beszélt, ahol átadták az új panoráma buszokat, melyekkel az IBUSZ a budapesti városnéző körsétákat kívánta lebonyolítani. Ugyancsak áprilisban adta át Székesfehérváron a SZOT vörös vándorzászlaját a helyi AKÖV-nek. Májusban következett a menetrendi sajtótájékoztató. Júniusban a Budapesti Nemzetközi Vásáron a 11. sz. AKÖV képviselte a Trösztöt, itt Tapolczai Kálmán az épülő atomerőműhöz szükséges különleges fuvarok jelentőségéről beszélt.
14. kép - Csepel műhelykocsi Vietnamnak.
Június 10-11-én Budapesten tartotta közgyűlését a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egylet, az IRU, ahol Tapolczai Kálmán is beszédet mondott, július 1-én pedig, mint a szervezet magyarországi elnöke, 7 magyar gépkocsivezetőt tüntetett ki az IRU aranyjelvényével. Ugyanezen a napon üzemegységi rangra emelte a 2. sz. AKÖV addigi balassagyarmati főnökségét. Augusztus 2-án Miskolcon ünnepélyes keretek között adta át a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviselőjének azt a Csepel műhelykocsit, amit a 3. sz. AKÖV dolgozói újítottak és szereltek fel.
15. kép - Tapolczai Kálmán a műhelykocsi átadásán, a kép bal szélén.
Augusztus 14-én már az ország másik végén, Győrben adott át elismerő kitüntetéseket a 19. sz. AKÖV dolgozóinak az országos szocialista munkaverseny első helyezéséért. Október 10-én a minisztériumban Kiss Dezső miniszterhelyettes jelenlétében tüntetett ki két békéscsabai autóbusz-vezetőt – a csak névrokon Gábriel I. Jánost és Gábriel II. Jánost -, akik a GA 61-06 frsz-ú IK 620-assal főjavítás nélkül tettek meg 400 000 km-t. A buszt ekkor csuklósították. December 6-án dr. Csanádi György miniszter kíséretében Veszprémben tárgyalt a Veszprém – Alsóörs vasútvonal forgalomáttereléséről (erről itt írtam bővebben).
16. kép - Csanádi György (balról) és Pap János megyei első titkár a veszprémi tárgyaláson.
December 21-én tájékoztatta a sajtót az 1968-as eredményekről és az 1969-es tervekről, majd bemutatta a sajtónak a Béke téri főműhelyben épített emeletes autóbuszt (erről itt írtam bővebben). Ez az év jelentős volt a sport vonatkozásában is. Tapolczai Kálmán ekkor nyerte meg Grosics Gyulát a Volán SC elnöki posztjára.
17. kép - Az emeletes busz az Erzsébet téren.
1969.
Ebben az évben Tapolczai Kálmán nyilvános megjelenései februárban a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete székházában rendezett ankéttal kezdődött, ahová Csanádi György miniszter kíséretében volt hivatalos.
18. kép - Csanádi György beszél a KKDSZ ankétján, Tapolczai Kálmán a kép jobb szélén, közöttük Kiss Dezső miniszterhelyettes.
Február 23-án az Autóközlekedési Tröszt 1969-70-re tervezett programjáról tartott sajtótájékoztatót. Márciusban már az 5. sz. AKÖV igazgatójával, Hekman Györggyel utazott a Szovjetúnióba, ahol a Nyíregyháza – Ungvár viszonylaton indítandó menetrend szerinti autóbuszjárat és a Volán Utazási Iroda, valamint a szovjet Inturiszt által szervezett társasutazások kérdéséről tárgyalt. Április 26-án Kecskeméten Kiváló Vállalat címet adományozott a 9. sz. AKÖV-nek. Három nappal később a 20 éves állami autóközlekedés ünnepe alkalmából tartott sajtótájékoztatón bemutatta az eddig megtett utat és vázolta a jövőt, s bejelentette a Budapest – Kijev járat beindítását. Május 1-én pedig bemutatta a budapesti nagyközönségnek is az emeletes buszt. Május 3-án már vándorzászlót adott át Győrben a 19. sz. AKÖV-nek, a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) 50 éves évfordulójára meghirdetett munkaverseny győztesének. Május 13-15. között Ungváron tárgyalt az új nemzetközi járatról, majd 23-án sajtótájékoztatón ismertette az új menetrendet. Június 19-én az AKÖV-igazgatók számára tartott értekezletet a balesetek számának növekedése miatt, amin Kiss Dezső miniszterhelyettes is részt vett.
19. kép - Tapolczai Kálmán (jobbról a második) 1969. július 10-én indiai küldöttséget fogad.
Augusztus 19-én Tapolczai Kálmán ünnepélyesen átadta a pécsi forgalom számára a 12. sz. AKÖV-nek az emeletes autóbuszt. 24-én szovjet vendégekkel látogatott ki az Újpesti Dózsa – Volán SC labdarúgó MNK-mérkőzésre. Másnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ungvári járat Nyíregyháza helyett Debrecenig fog járni illetve azt, hogy 20 db piros Fiat 500-assal beindítják Budapesten a minitaxi szolgáltatást. Másnap a darabáru szállítással kapcsolatos tapasztalatokról beszélt újságírókkal. Szeptember 28-án Moszkvában aláírta az egyezményt a Budapest – Kijev járatról az Interturiszttal és a Szovtranszautóval. Október 6-án Szombathelyen ünnepelt abból az alkalomból, hogy a 17.sz. AKÖV-nél elkészült a 200. felújított IK 31-es. Szombathelyen 1966-ban határoztak arról, hogy a budapesti főműhely mellett másodikként az országban olyan autóbusz-felújító üzemet létesítsenek, amely az egész országból fogadni tudja a buszokat. Az IK 31-es típusra specializálták magukat.
20. kép - a 200. Szombathelyen felújított IK 31-es ünnepélyes átadása.
Október 22-én a KTE városi közlekedéssel foglalkozó konferenciáján „A vidéki helyi járati autóbuszközlekedés fejlődése és üzemi problémái” címmel tartott előadást. Még októberben – talán az 1966-os balatonfüredi kísérlet tapasztalatain felbuzdulva - a KTE pályázatot hirdetett „Autóközlekedési telepek alkalmassá tétele karbantartási szolgáltatások külső felek részére” címmel. A bíráló bizottság tagja Tapolczai Kálmán is .November 11-én Mezőkövesd új autóbusz állomását adta át rendeltetésének. December 9-én Debrecenbe utazott, hogy ott bejelentse a 6. sz. AKÖV új igazgatójának, Kmetty Gyulának a kinevezését, miután az addigi igazgatót, Tóth Istvánt előző nap Csanádi György miniszter a Tröszt műszaki vezérigazgató-helyettesévé nevezte ki. December 19-én következett az ünnepi közlekedésről és az 1970-es tervekről szóló „kötelező” sajtótájékoztató, majd másnap az IRU oklevelét és aranyjelvényét adhatta át 24 gépkocsi-vezetőnek. December 30-án bejelentették, hogy az Autóközlekedési Tröszt és az IKARUS 1970-re nézve 980 db új busz vételéről állapodott meg.
1970.
Az új év februárjának derekán a Népszabadságnak viszont már 1100 új buszról beszélt Tapolczai Kálmán. Márciusban már érkeztek is az elsők. 29-én levélben üdvözölte Pápa lakóit az újonnan forgalomba állított 3 db IK 66-os érkezése alkalmából, majd 31-én Debrecenben már személyesen is megjelent. Itt 25 db IK 66-ost és 15 db Warsawa taxit adott át, majd ünnepélyesen megnyitotta a Simonffy u. 2. alatt a Volán Utazási és Szállítási Irodát.
21. kép - IK 66-osok és Warsawák átadása Debrecenben.
Április 4. alkalmából Tapolczai Kálmán megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Három nappal a kitüntetés után elindult az első menetrend szerinti Budapest – Kijev buszjárat. Ezt a bizonyos első járatot a beszámolók szerint személyesen Tapolczai Kálmán vezette. Április 25-én Kiss Dezső miniszterhelyettes jelenlétében Miskolcon átadta a 3. sz. Volánnak a SZOT vörös vándorzászlaját. Április 29-én már Szombathelyen volt, hogy ott a 17.sz. Volánnak a Kiváló Vállalat címet adományozza. Május derekán, végén a Tisza és a Maros áradása rótt többlet feladatokat a Volán vállalatokra is. Május 21-én Szegedről nem kevesebb, mint 100 autóbuszt irányítottak át az esetleges kitelepítés céljából Makóra. Tapolczai Kálmán még aznap éjszaka intézkedett és az elvezényelt buszok pótlására Szekszárdról 10, Kecskemétről 15, Szolnokról 10, Dunaújvárosból 10, Budapestről 20 autóbusz útnak indult Szegedre. 4000 teherautót mozgósított a Tröszt a védekezésre. Június 13-án a Magyar Autóklubban tartott tanácskozáson a Volán Tröszt 50 millió forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére, s ehhez a Tröszt 74000 dolgozója még 6 milliót.
22. kép - Kiss Dezső miniszterhelyettes az Autóklubban.
Nyár közepén, július 17-én a Nógrád megyei Béren egy felújított, régi kúriában kialakított Volán–üdülőt adhatott át Tapolczai Kálmán. Az ingatlan a sport támogatását is szolgálta, hiszen a Volán SC kezelésébe került.
23. kép - Tapolczai Kálmán (balról) Béren, az új Volán-üdülőben, mellette Grosics Gyula.
Augusztus 12-én Nyíregyházán a megyei szállítási bizottság ülésén Hekman György, az 5. sz. Volán igazgatója társaságában vett részt, itt az őszi csúcsforgalom teendőit vitatták meg. Augusztus végén szovjet és kubai közlekedési szakszervezetek küldötteit fogadta a Volán Tröszt székházában.
24. kép - Tapolczai Kálmán (középen) szovjet és kubai vendégeket fogad.
Szeptember 3-4-én a KTE Szegeden rendezett konferenciát „Marketing a közlekedésben” címmel. Az esemény a Móra Ferenc Múzeumban zajlott le, az egyik előadó Tapolczai Kálmán volt. Október elején a Volán Tröszt vezérigazgatóságán az őszi csúcsforgalom teendőiről tartott sajtókonferenciát. Itt felhívta a Volán vállalatok dolgozóit, hogy október két hétvégéjén tartsanak rendkívüli fuvarozási műszakokat úgy a mezőgazdasági, mint a magánfuvaroztatók érdekében. Ez év november 6-án ismét kitüntetést vehetett át, mégpedig a Munka Érdemrend arany fokozatát. Nem is ok nélkül. November végén ugyanis bejelenthette, hogy a Volán Tröszt vállalatai addigra 6%-kal túlteljesítették a személy- és az áruszállítás terén is a 3. ötéves tervüket. Nem maradt el abban az évben a télapó ajándéka sem, amely a Magyar Autóklub aranyérmének formájában érkezett hozzá a klub társadalmi célkitűzéseinek érdekében kifejtett tevékenysége okán. December 15-én következett a szokásos sajtótájékoztató az ünnepi forgalomról és az 1971-es tervekről. Pár nappal később a Volán Tröszt és az Ikarus-gyár közötti jó kapcsolatról nyilatkozott. Karácsony előtt pedig 18 gépkocsivezetőnek átadta az IRU díszoklevelét és aranyjelvényét.
25. kép - A Magyar Autóklub aranyérme.
A sport 1970-ben is kiemelkedő szerepet kapott Tapolczai Kálmán vezetése alatt. A Volán Tröszt ugyanis átvette a Központi Sportiskola egy teljes évfolyamát, ebből alakult meg májusban a Volán SC jégkorong szakosztálya. A csapatkapitány Ocskay Gábor az év végén úgy értékelt, hogy még nem elég erősek. A vezérigazgató azonban hozzátette ehhez, hogy az alapok biztosak, a Tröszt 4. ötéves tervében külön fejezet szól a sportfejlesztésről, melyben helyet kapott egy új jégpálya létesítése is.
1971.
Jól indult ez az év is. Tapolczai Kálmán januárban megkapta a Közlekedéstudományi Egyesület aranyjelvényét. Majd a hónap végén bejelentette, hogy februárban Volán szellemi vetélkedő indul, célja, hogy elemzően foglalkozzanak a közlekedéspolitikai koncepcióból a trösztre háruló feladatokkal. A versenyre csapatok jelentkezhettek, a fődíj pedig 10 millió Ft volt. Február 10-én Kecskeméten tartották a Volán vállalatok igazgatói tanácskozását. Tapolczai Kálmán itt bejelentette, hogy 1971-ben 870 millió forintért vásárolnak új járműveket, köztük 1020 db autóbuszt. Ez kielégíti a megyei Volánok buszigényét, s mindez hozzájárul az urbanizációhoz is. Április 26-án előbb a veszprémi 15. sz. Volánt tüntette ki Kiváló Vállalat címmel, majd négy nappal később az Uránia moziban tartott ünnepségen az 1. sz. Volánnak is átadta ezt a kitüntető címet. Az 1. sz. Volánnál azonban nem ért véget ezzel az ünneplés. Május 19-én Kiss Dezső miniszterhelyettes társaságában Tapolczai Kálmán adta át ünnepélyesen az 1. sz. Volán 131 millió forintos költséggel épült, 1200 jármű befogadására alkalmas új műszaki, forgalmi telepét a Mogyoródi út 32. alatt.
26. kép - Az 1. sz. Volán új, Mogyoródi úti telephelye
Az ünnepség után az új menetrendről tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondta azt is, hogy ebben az évben a beszerzett új buszok közül 98 db a vidéki városok közlekedését segíti majd. Külön kiemelte, hogy június 6-tól a Volán veszi át a debreceni 6-os villamos forgalmát, s e célból 21 új buszt irányítanak a városba. Emellett pedig 16 új busz, köztük több csuklós jármű beállítása mellett teljesen átszervezik Szeged buszközlekedését. Május 28-án a tavaszi BNV-n sajtóbeszélgetésen látta vendégül az újságírókat, ahol főleg a háztól házig szállításról és a taxiközlekedésről folyt a szó. Június 15-én újabb fontos, ezúttal sporttisztség viselésére kapott mandátumot, megválasztották a Magyar Jégsport Szövetség elnökének. A június vége is sűrűre sikeredett. 21-én a KPM-ben vett részt a helyi- és helyközi autóbusz közlekedésről szóló tanácskozáson, ahol részletesen ismertette a hallgatósággal a pillanatnyi helyzetet és a fejlesztési lehetőségeket. Másnap Bakos Mihály szakszervezeti tanácstitkárral karöltve a sofőrhiány enyhítésére meghirdette a „Vissza a Volánhoz” akciót, melynek célja azon vezetői engedéllyel rendelkező munkavállalók visszacsábítása volt, akik időközben más munkakörben, más vállalatokhoz mentek dolgozni. 23-án Viktor Bojcsenkóval, a szovjet Inturiszt elnökével írt alá megállapodást újabb nemzetközi járatok indításáról. Végül 30-án Salgótarjánban megtekintette a Salgótarjáni ZIM – Volán SC labdarúgó kupamérkőzést.
A jól megérdemelt pihenő után augusztusban Tapolczai Kálmán újult erővel vetette bele magát a munkába. Augusztus 1-től meghirdette a Volán gépkocsivezetők udvariassági versenyét. A verseny fődíja egy Zsiguli személygépkocsi volt. Augusztus 11-én az esztergomi Volán szállóban tartott igazgatósági értekezletet vezette. Itt megvitatták a Tröszt IV. ötéves tervét és a Volán szálló idegenforgalmi lehetőségeit. Szeptemberben a Volán SC jégkorong szakosztályának aktuális feladatairól beszélt. Elmondta, hogy szeretne külföldi szakembert a csapat vezetésében látni, ehhez nagyon jó csehszlovák kapcsolatai vannak, terveznek egy Kárpát Közlekedési Kupa nemzetközi jégkorong tornát, illetve a már korábban említett új jégpályát. Október 20-21-én az I. Közúti Közlekedési Konferencián tartott beszámolót Egerben. Október 26-án viszont már Szombathelyen volt, ahol ünnepélyes keretek között átadta a helyi Volán komplex darabáru raktárát és a felújítóüzemben elkészült 500. IK 31-est.
27. kép - Az 500. felújított IK 311-es átadása Szombathelyen.
30-án pedig a Magyar Jégsport Szövetség elnökeként a Kisstadion tanácstermében köszöntötte Andrej Csaplinszkijt, a magyar jégkorongsport két évre leszerződtetni tervezett új szaktanácsadóját. Ugyanekkor fogadta a hazánkban tartózkodó japán szakszervezeti küldöttséget is, akikkel meglátogatta a pécsi Volán-telepet. November elején hosszú interjút adott a Lobogó című lapnak, melyben a Volán Tröszt, a KPM, a Honvédelmi Minisztérium és az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) együttműködéséről beszélt.
28. kép - Tapolczai Kálmán interjút ad a Lobogónak.
November 15-én újabb ünnepélyes átadás következett. Ezúttal a 14. sz. Volán 56 millió forintos beruházással épült új, dunaújvárosi telephelyét adta át Tapolczai Kálmán. Az ünnepségen jelen volt bátyja, dr. Tapolczai Jenő, a korábbi dunaújvárosi tanácselnök, akkor a Fejér Megyei Tanács elnöke, az MSZMP KB tagja is. Decemberben jöttek a szokásos év végi feladatok. 17-én a Volán Tröszt központjában megtartotta a sajtótájékoztatót az ünnepi menetrendről és a következő évi tervekről. 22-én ugyanott a Volán SC 1971-es évét értékelték és átadták a jutalmakat az eredményekért. Másnap pedig még egy nagy interjú következett a Tröszt következő évi terveiről a Magyar Nemzetnek.
1972.
Január 20-án Tapolczai Kálmán vezetésével a Volán Tröszt 160 szocialista brigádjának vezetői tanácskoztak a MÁV vezérigazgatóság kultúrtermében az 1972-es feladatok végrehajtásáról. 26-án Tatabányán a Komárom Megyei Szállítási Bizottság tanácskozásán vett részt. Itt a fuvarhiány miatt álló teherautók ügyében szólalt fel. És még a hónap végén Nyíregyházát is meglátogatta, ahol a Szabolcs-Szatmár Megyei Szállítási Bizottság ülésén vett részt Kiss Dezső miniszterhelyettes társaságában. Itt az 1972-re eredetileg tervezett 13 db új autóbusz beszerzése mellé még további 8 db–ot megígért, amivel már a helyi járatok is fejleszthetők. Februárban az ittas vezetés ellen kellett komolyan fellépnie, ami akkoriban is sok gondot okozott. Írásbeli utasításban támogatta a Volán pártbizottság javaslatát, miszerint a Volántól ittasság miatt elbocsátott gépkocsivezetőt egy évig nem lehetett alkalmazni már közhasznú autóközlekedési vállalatnál sem. Február 23-24-én részt vett Veszprémben a Volán főmérnökök tanácskozásán, ahol beszédében hangsúlyozta, hogy a hatékony munkaszervezés egyik legfőbb eszköze a korszerű gépjármű-diagnosztika. Ennek fejlesztése pedig nem csupán pénz kérdése. Február végén sajtótájékoztatón számolt be a bekötőút-program kapcsán a Volán vállalatokra háruló feladatok megoldásáról. Leszögezte, hogy vidéken az új járatok indítása az útkorszerűsítés függvényében lehetséges. Március 11-én szovjet autóközlekedési delegációval látogatott el Székesfehérvárra a 14. sz. Volánhoz, ahol megtekintették a vállalat diagnosztikai állomását. Március 28-án Siófokon tragikus baleset történt. Az ipartelepi vasúti átjáróban e 13. sz. Volán egyik IK 311 típusú busza egy személyvonat elé hajtott. A baleset körülményeit vizsgáló szakértői bizottság tagjaként Tapolczai Kálmán is a helyszínre érkezett. Április 15-én immár harmadízben tüntette ki a veszprémi 15. sz. Volánt a Tröszt ezüstserlegével a vállalat előző évben elért gazdasági eredményei alapján. Április 27-én átadta a Kiváló Vállalat címet előbb a pécsi 12. Volánnak, majd az Uránia moziban tartott díszünnepségen a budapesti 20. sz. Volánnak. Május 23-án megtartotta a szokásos sajtótájékoztatót az új menetrenddel kapcsolatos tudnivalókról.
29. kép - Az új pápai Volán-telep
Időközben lezárult az előző évben meghirdetett Volán udvariassági verseny is. A díjátadóra Pécsett került sor július 7-én. Mintegy 12000 db „A közúton kitűnőre vizsgázott” feliratú dicsérőlapot küldtek be, ezek közül sorsoltak. A verseny fődíját, a Zsigulit az 1. sz. Volán egyik gépkocsivezetője nyerte. Augusztusban az addig a Volán helyijárati autóbuszain alkalmazott perselyes díjbeszedés megbízhatatlansága, illetve az ezzel való számtalan visszaélés miatt Tapolczai Kálmán bejelentette, hogy vizsgálni kezdték a különféle jegykiadó automaták alkalmazásának lehetőségét (erről bővebben itt írtam. Augusztus 19-én Pápán részt vett a 15 sz. Volán új telephelyének átadó ünnepségén.
Aztán az ősz is elég sűrűre sikeredett. Annyira, hogy októberben be volt tervezve, hogy „Az autóbusz-közlekedés színvonala” címmel előadást tart Szombathelyen a III. Országos Közlekedési Ankéton, de nem tudott megjelenni, így előadását csak felolvasták. Ennél sokkal fontosabb volt a kapcsolatok ápolása a „testvéri” Szovjetúnióval. Október 21-én ugyanis szovjet-magyar tárgyalások kezdődtek Budapesten, majd másnap a szovjet küldöttséget vezető Sz. I. Supljakov autóközlekedési miniszterhelyettessel és Kiss Dezső magyar miniszterhelyettessel az élen Miskolcra látogatott a delegáció. Itt Tapolczai Kálmán és a 3. sz. Volán igazgatója dr. Valykó István fogadták és kalauzolták a vendégeket. Mikulás napján, december 6-án aztán jöhetett a szokásos évértékelő és a következő évi tervek valamint az ünnepi menetrend ismertetése.
1973.
Ez az év sportvezetőként jól kezdődött. 3 millió forintos beruházással elkészült a Millenáris jégpálya felújítása amely az országban első ilyen létesítményként sátortetőt kapott. Az átadáson más sportvezetők társaságában január 17-én Tapolczai Kálmán is részt vett. (Itt a rendelkezésemre álló információk hiánya miatt ugrok néhány hónapot, hogy az év nyarán folytassam a történetet.)
30. kép - Tapolczai Kálmán (jobbra) a Millenáris jégpálya sátra mellett dr. Beckl Sándorral.
Június 27-én tartotta a KTE a IX. küldöttközgyűlését, ahol tisztújításra került sor. Tapolczai Kálmán is a választmány tagja lett. Két nappal később az Autóközlekedési Tisztképző Intézetben végzett 69 forgalmi és 25 műszaki tisztet avatott fel. Majd Július 17-én Csanádi György miniszter kíséretében újabb avatás következett. Ekkor Békéscsabán adták át ünnepélyes keretek között a 8. sz. Volán új forgalmi telepét.
31. kép - Csanádi György miniszter az avatóbeszédét mondja.
Ezt követően július 20-án a váchartyáni Volán-telepen adta át az új szociális létesítményeket. Öt nappal ezután újabb ünnepélyes átadásra került sor. Július 25-én az Andor utcai Volán-telepen a berlini X. Világifjúsági Találkozó (VIT) küldöttsége vette át az őket szállító 20 db IKARUS-Steyr autóbuszt a vezérigazgatótól, hogy másnap elinduljanak velük az NDK fővárosába. Augusztus 15-én Baján a Csermák János (akkor: Marx) téren helyezte el az új autóbusz-pályaudvar alapkövét a megye és a város vezetőinek jelenlétében. Szeptember 25-én előbb Pécsett, majd 26-án Veszprémben csehszlovák, Karosa gyártmányú buszok átadásán vett részt a vezérigazgató. Ezeknek a járműveknek a beszerzése kisebbfajta vihart kavart a közéletben, s jól mutatta a Volán Tröszt és az IKARUS addig mindig felhőtlennek mondott kapcsolatának árnyoldalait. Novemberben aztán több, felelős pozícióban levő ember és a sajtó is számon kérte Tapolczai Kálmánon, hogy mégis hogyan lehetséges, hogy az IKARUS hazájában az autóbuszokat üzemeltető nagyvállalat külföldről vásárolt buszokat, de ő az indokok és az előzmények feltárásával megvédte a beszerzést (erről bővebben itt írtam).
32. kép - Karosa típusú buszok átadása Veszprémben.
November 12-16-án tartották az I. Csehszlovák-Magyar Közúti Fuvarozók Vándorkollokviumát a KTE Közúti Fuvarozási és Szállítmányozási Szakosztály szervezésében. Ezen Tapolczai Kálmán is tartott egy előadást „Az integráció szerepe a közúti közlekedésben” címmel. December 12-én a 14. sz. Volán székesfehérvári központjában ünnepélyes keretek között átadták a mintegy 25 millió forintos beruházást igénylő VIDEOTON 1010 B számítógépet rendeltetésének. Köszöntőjében a vezérigazgató elmondta, hogy a számítógép Székesfehérvárra telepítésének oka a kiváló helyi Volán vállalat, valamint az IKARUS-szal fennálló jó partnerkapcsolat (!), amely most már a VIDEOTON-nal is kialakult.
1974.
Február 4-én egy már rutinszerű sajtótájékoztatón beszélt Tapolczai Kálmán a Volán azévi terveiről, a személy- és áruszállítás, valamint a lakossági szolgáltatások fejlesztéséről. Emellett büszkén említette meg, hogy 1973-ban a Volán vállalatok autóbuszai 1 milliárd 45 millió utast szállítottak. Március elején a Magyar Jégsportszövetség elnökeként elkísérte Münchenbe a magyar résztvevőket a műkorcsolyázó- és jégtánc világbajnokságra. Március 22-én viszont már itthon, Békéscsabán adott át oklevelet a helyi Volán dolgozóinak az I. Országos Balesetelhárítási Versenyen elért első helyezésükért.
33. kép - Tapolczai Kálmán (jobbra) oklevelet ad át Békéscsabán.
Néhány héttel később, április 12-én ismét Békéscsabára látogatott, ahol Békés megyei országgyűlési képviselők kérdéseire válaszolt. Április 25-én ünnepélyes keretek között búcsúztatta el Tatán a 18. sz. Volán nyugdíjba vonuló addigi igazgatóját dr. Kovács Gábort, s egyúttal beiktatta utódját, Takács Tihamért. Április 29-én a 20. sz. Volánnak adta át a Kiváló Vállalat kitüntetést, amelyet immár a 15. alkalommal nyert el a budapesti Volán. Ugyanezt a címet adományozta másnap a veszprémi 15. sz. Volánnak. Május 3-án a sümegi Volán-telepen adhatott át egy új személygépkocsi-szervízt. Május 16-án 15 gépkocsi-vezetőnek adta át az IRU díszoklevelét és aranyjelvényét. 24-én aztán megtartotta a minden évben szokásos sajtótájékoztatót az új menetrenddel kapcsolatban.
34. kép - A vezérigazgató 1974-ben.
Július 12-én a KTE előadótermében nagygyűlést rendeztek a közforgalmú autóközlekedés szocialista nagyüzemmé alakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából. Ezen dr. Ábrahám Kálmán KPM-államtitkár és Kiss Dezső miniszterhelyettes társaságában megjelent Tapolczai Kálmán is. Az évforduló apropóján egyébként cikket is írt a Közlekedéstudományi Szemlébe a belföldi közúti fuvarozás eredményeiről. Eddig már több magyar illetve nemzetközi szervezeti tagságát illetve tisztségét említettem a Volán Tröszt vezérigazgatósága mellett. Szóba került már a Magyar Autóklub, a KTE, az IRU vagy épp a Magyar Jégsport Szövetség. Ezek mellett tagja volt az MSZMP VI. kerületi pártszervezetének, valamint a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságnak is. November 11-én épp ez utóbbi ülésén jelent meg és szólalt fel Tapolczai Kálmán. Aztán december 12-én megint az ilyenkor szokásos sajtótájékoztató következett az ünnepi forgalom tudnivalóiról.
1975.
Január elején egy nagy interjút adott a Népszabadságnak, amely 11-én jelent meg. Ebből aztán más lapok is átvettek és közöltek információkat. Ő maga pedig az Autó-Motorban publikált a januári 2. számban egy hosszú cikket a Volán Tröszt 1975-ös terveiről.
35. kép - A tervek között minél több új típusú Ikarus beszerzése szerepelt.
Ha már említettem Tapolczai Kálmán MSZMP-tagságát, akkor az is ide tartozik, hogy február 15-én összeült a Politikai Főiskolán a terézvárosi pártszervezet, hogy megvitassa a kerületi pártbizottság beszámolóját az aktuális tennivalókról. Ezen az értekezleten - ha már ott volt -, természetesen Tapolczai Kálmán is hozzászólt a vitához. A március 11-i Magyar Nemzetben ismét egy nagy interjú jelent meg vele. Ebben a Volán Tröszt rövid- és hosszabb távú terveiről beszélt, melyek célja a nagyüzemi autóközlekedés fejlesztése. Másnap, 13-án már Kaposváron vett részt a kimagasló munkateljesítményt elért, az előző évben elhunyt Csanádi György miniszter nevét viselő MÁV-Volán komplex brigád rendhagyó, ünnepélyes brigádgyűlésén, ahol rövid beszédben méltatta is a brigád munkáját.
36. kép - Brigádgyűlés Kaposváron.
Május 8-9-én Balatonvilágoson tartotta 35. közgyűlését az Európai vasutak Közúti Szolgálatának Szövetsége (URF). Magyarország a Volán Trösztön keresztül az egyetlen szocialista ország volt, amely tagja ennek a szervezetnek. Mi több, Tapolczai Kálmán személyében magyar volt a szervezet alelnöke 1972-től (ennek pontos dátumát nem találtam meg). Ugyanez a tanácskozás adta az EUROPABUS 3. kereskedelmi fórumának résztvevőit is. Itt a vezérigazgató a Volán Tröszt 4 nemzetközi (Bécs, München, Velence, Brassó) és 1 belföldi (5 napos körutazás), az EUROPABUS márkanév alatt közlekedő, 1974-ben 13000 utast magas színvonalon szállító járatáról tartott beszámolót 13 ország 50 küldöttjének és a megfigyelőként jelenlevő ausztrál illetve amerikai delegáltaknak. Május 27-én Pécsett tartott előadást a „Gazdasági helyzetkép és feladatok az V. ötéves terv időszakában” címmel megrendezett konferencián. Majd a július 16-17-én ugyancsak Pécsett megrendezett VI. országos közlekedés-gazdasági konferencián szólalt fel a Volánok tehergépkocsi-parkjának év végére tervezett teljes rekonstrukciójával kapcsolatban.
Szeptember 4-én a Volán szocialistabrigád vezetőinek V. országos konferenciáján vett részt Kaposváron, ahol ismertette az addigi eredményeket illetve vázolta az őszi rendkívüli szállítási feladatokkal kapcsolatos intézkedéseket. Szeptember 24-én Gáspár Sándor, a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) főtitkára, az MSZMP PB tagja látogatott el a Volán Tröszt Teréz (akkor: Lenin) körúti központjába, ahol Tapolczai Kálmán vezérigazgatótól tájékozódott az ötéves terv vállalati feladatainak végrehajtásáról, az addigi eredményekről. Október 17-én felavathatta a József u. 9. alatt a Volán SC új klubhelyiségét, melyet kis ünnepség keretében adott át Grosics Gyulának, a Volán SC elnökének. November 7-én a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság emlékplakettjét vehette át a népi ellenőrzésben végzett kimagasló munkájáért. A november egyébként elég sűrűre sikeredett. 16-án a balatonvilágosi Volán-üdülőben Kiss Dezső miniszterhelyettes jelenlétében sajtótájékoztatón ismertette a IV. ötéves terv teljesítését. 20-án Győrben vett részt a Volán-igazgatók munkaértekezletén. Pár nappal később az Interpress Autóklub magyar tagozatának sajtótájékoztatóján válaszolt a motorizációval kapcsolatos újságírói kérdésekre. Ezután 25-én újabb sajtótájékoztató jött, ezúttal a KPM-ben Kiss Dezső miniszterhelyettes és Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója társaságában beszélt a Petress István által tolmácsolt rádióhallgatói felvetésekre. December 19-én az IKARUS székesfehérvári gyárában Toldi József igazgatótól Tapolczai Kálmán vehette át ünnepélyes keretek között a Volán számára épült 10000. IKARUS autóbusz, egy 211-es kulcsait.
37. kép - Tapolczai Kálmán átveszi a Volán 10000. Ikarus autóbuszának kulcsait.
1976.
Az Autó-Motor 1976. évi első számában Tapolczai Kálmán egész oldalas cikke jelent meg, melyben a Volán Tröszt 1976-os terveit ismertette az olvasókkal. Januárban robbant a győri taxis bomba. Abból lett botrány, hogy a gebines rendszerben (a Volán számára meghatározott összeget kellett kitermelni az autóval, az efölötti összeg pedig már saját bevétel) működő Volán-taxik nem szívesen vállaltak vidéki fuvarokat, mert ugyan ketyegett a taxióra akkor is, de bent a városban ugyanannyi idő alatt kétszer annyit is megkereshettek a sofőrök. De panaszkodtak maguk a taxisok is, mert nekik meg az elszámolás nem tetszett. Úgy látták pl., mintha a fizetett szabadnapjaikat fizetés nélküli szabadságnak számolták volna el a Volánnál, de az éjszakai pótlék sem stimmelt. Volt, hogy hónapokat késett és akkor is csak egy részét kapták meg. Január derekán. A vezérigazgatóhoz is eljutott a probléma híre, aki vizsgálatot ígért az ügyben. Ennek nyomán február 6-án termelési tanácskozást hívtak össze Győrött, ahol a Tröszt is képviseltette magát. Itt a panaszok és a lefolytatott vizsgálat ismertetése után abban állapodtak meg, hogy a kollektív szerződés módosításával orvosolhatók a panaszok. Március 18-án Székesfehérváron a megyei tanács elnökével a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjából fontos szerződést írtak alá. Eszerint a 14. sz. Volán vállalta a megye motorolaj-felújítási igényeinek kielégítését, így csökkentve a keletkező fáradt olaj mennyiségét. Márciusban a sportra is kellő figyelmet szentelhetett, hiszen 19-26. között a 4 fővárosi jégkorong-csapat a millenáris pálya sátorteteje alatt körmérkőzéses rendszerben küzdött meg a Tapolczai Kálmán MJSZ-elnök által alapított vándordíjért.
Április 4-én Tapolczai Kálmán a Belkereskedelem kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át az illetékes minisztertől. Április 7-én pedig meghirdette, hogy hétvégente 25%-kal olcsóbban bérelhetők a Volántól iskolai kirándulásokra az autóbuszok, mint korábban. Ezzel csökkenteni szándékozta a hétvégéken munka nélkül ácsorgó járművek számát. Április 23-án a székesfehérvári 14. sz. Volánt tüntette ki a kiváló vállalat címmel. Június 18-án Ábrahám Kálmán KPM-államtitkárral Nyíregyházára látogatott, ahol a megyei vezetőkkel egy tervegyeztető ülésen vettek részt. Itt elmondta, hogy az 5. sz. Volán a korábbiakhoz képest több új autóbuszt kap az év folyamán, és a tervidőszakban 195 régi, kis kapacitású autóbuszt cserélhetnek le új, nagyobb járműre. Július 15-én ismét avatóünnepségre került sor. Ezúttal az új tatabányai autóbusz-állomást adhatta át rendeltetésének. De ezzel még nem volt vége. Augusztus 19-én Baján ugyancsak felavatta az újonnan elkészült 18 kocsiállásos buszállomást. November 15-én 100 gépkocsivezető között összesen 200000 Ft jutalmat osztott ki. Ők járművük jó műszaki karbantartásával illetve vezetéstechnikájukkal kiváló üzemanyag-takarékossági eredményt értek el. A december ismét az új létesítményekről szólt. 7-én az új váci Volán-telephelyet adta át, míg másnap, 8-án Orosházán ünnepelték hasonló módon a vezérigazgató jelenlétében az új Volán-telep elkészültét.
38. kép - A Volán új orosházi telephelye.
1977.
Február 23-án Pécsett a Baranya Megyei Tanács VB Pécs tömegközlekedési helyzetéről tárgyalt, s ezen részt vett Tapolczai Kálmán vezérigazgató is. A száraz adatok mellett szóba került a munkaerő-gazdálkodás, az új autóbusz-pályaudvar és a 6/A út építése is. Ám a legérdekesebb felvetés a pécsi trolibusz-közlekedés elindítása volt. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató fenntartásait fejezte ki, de kijelentette, hogy a Volán kész üzemeltetni a trolibuszokat. Két nappal később, február 25-én a Volán SC küldöttközgyűlésén vett részt a Tröszt székházában. Megünnepelték a sportklub 10 éves fennállását és értékelték az elmúlt évet. Grosics Gyula elnök külön kiemelte, hogy 1976-ban átvették a FŐSPED Szállítók kiemelt olimpiai szakosztályait (atlétika, kosárlabda, súlyemelés), s ezzel a működő szakosztályok száma 10-re emelkedett. Május 4-én sajtótájékoztatón jelentette be Tapolczai Kálmán, hogy ettől kezdve a lehetőségek arányában egy-, illetve kéthetenként Volán-szombatokat szerveznek, amikor a lakosság fuvarigényeit igyekeznek majd kiszolgálni. Minden évben május 9-én (a győzelem napja) kezdődtek a „Béke és barátság hónap” politikai rendezvényei. 1977-ben a nyitó esemény az Országos Béketanács, a KPM és a Volán Tröszt közös szervezésében az Andor utcai garázsba szervezett béke-nagygyűlés volt. Itt Keres Emil színművész és Kiss Dezső miniszterhelyettes mellett felszólalt Tapolczai Kálmán is és útjára indította azt az átalakított autóbuszt, amelyben a béke 4 évtizedét bemutató vándorkiállítást rendeztek be. Június 22-23-án részt vett a Volán-igazgatóknak abban az évben Békéscsabára szervezett tanácskozásán, ahol a fő téma a forgalmi telephelyek fejlesztése, azok egységes, automatizálható irányítási rendszerének a kialakítása volt.
Július 14-én a sok panasz miatt személyesen a vezérigazgató intézkedett, hogy a harkányi kórház előtt álljanak meg a Budapest-Harkány távolsági járatok. Augusztus 3-4-én tartották Békéscsabán a Volán KISZ-titkárok országos értekezletét. Ezen a vezérigazgató értékelte az év első felének teljesítményét, majd megvitatták a „Béke IV. évtizede” című vándorkiállítást. Augusztus 7-én sajtótájékoztatót tartott, melyen külön kiemelte az őszi többlet szállítási igényekre való felkészülést. Ennek biztosítására szeptember 14-én bejelentette, hogy szeptember 17-18-ra illetve október 15-16-ra is hétvégi Volán-műszakot (kommunista műszak, kommunista szombat) szerveznek. Szeptember 26-án már értékelte is az első ilyen hétvégét, s bejelentette, hogy a szállítási teljesítmény tekintetében ekkor a salgótarjáni 2. sz. Volán „nyerte a versenyt”. November 1-én megnyitotta Székesfehérváron a Volán-kiállítást. December 20-án az Országos Béketanács székházában tartottak tanácskozást, ahol elmondták, hogy a „Béke IV. évtizede” című vándorkiállítást félmillió ember látta országszerte, s ennek előkészítéséért és lebonyolításáért a Békemozgalom emlékplakettje kitüntetést adományozták Tapolczai Kálmánnak. December 28-án részt vett a Autóklubban a biztonságos és udvarias vezetésről tartott értekezleten, majd 30-án a Volán SC díjkiosztó ünnepségével zárta az év hivatalos programjait.
1978.
Január 11-én délelőtt tartotta meg Tapolczai Kálmán a sajtó számára az 1977. évi feladatok teljesítéséről és az 1978-as évi tervekről szóló beszámolóját. Külön kiemelte, hogy ’77-ben különösen Debrecen és Szeged helyi és elővárosi forgalmát fejlesztették, illetve hogy ’78-ra 2,6 milliárd forintnyi beruházás lett előkészítve. Február 22-én Debrecenben új forgalmi tiszteket avatott ünnepélyes külsőségek között.
39. kép - Tapolczai Kálmán forgalmi tiszteket avat Debrecenben.
Április elején a Zalai Hírlapnak nyilatkozott Lenti sporttörténetéről és ebben a maga szerepéről. Április 21-én délelőtt az Erzsébet téri buszállomáson kis ünnepség keretében indította útjára azt a közlekedésbiztonsági vándorkiállítást, melyet az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács szervezett, s egy kék-fehérre festett csuklós autóbuszban rendeztek be.
40. kép - A buszban rendezett közlekedésbiztonsági kiállítás.
Június 29-én Miskolcon köszöntötte a 3. sz. Volán nyugdíjba vonuló igazgatóját, dr. Valykó Istvánt, illetve kinevezett utódját, dr. Juhász Györgyöt.
Július 1-től a Volán Tröszt központjában és a Volán Elektronikánál Tapolczai Kálmán egy előző évi minisztertanácsi rendelet értelmében bevezette a rugalmas munkarendet. Ebben meghatározta a havi munkaidő-keretet, amin belül annyi megkötés volt, hogy minden dolgozó, minden munkanap 10-14 óra között köteles volt a hivatalában tartózkodni. A munkaideje többi részét saját belátása szerint oszthatta be. Július 29-én készült vele egy nagy interjú a Volán Tröszt helyzetéről, terveiről, melyben részletesen beszámolt az ország kisközségeinek bekapcsolásáról az autóbusz-hálózatba, az új járművek beszerzéséről, a Volán és az IKARUS-gyár jó együttműködéséről. Emellett szóba került az egyes városok helyi buszközlekedése, a kiszolgáló létesítmények fejlesztése, így pl. Budapesten a BKV-val közös pályaudvarok építésének lehetősége. Megannyi téma, nem csoda, hogy szinte valamennyi újság átvette vagy legalábbis szemlézte ezt a beszélgetést. Augusztus 4-én már sportvezetőként a Volán SC terveiről beszélt újságíróknak.
41. kép - Tapolczai Kálmán ismét egy interjú közben.
1979.
Február 15-én Tapolczai Kálmán a Volán Tröszt és Komlósi József, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat vezérigazgatója együttműködési megállapodást írtak alá, mint a két legnagyobb, a kereskedelmi vállalatok részére rendszeresen árut szállító vállalat vezetői. Cél a párhuzamosságok elkerülése, a jó munkamódszerek átadása, a gépkocsik jobb kihasználása volt. Február 23-án Kaposváron ismét kitüntette a dr. Csanádi György nevét viselő MÁV-Volán komplex brigádot a kiemelkedő munkateljesítményükért. Április 4. alkalmából ezúttal a Főváros Kiváló Szolgálatáért díjat vehette át. Május 17-18-án részt vett Békéscsabán a Volán vállalatok párttitkárainak értekezletén, ahol a műszaki fejlesztés és az automatizálható irányítási rendszerek voltak a fókuszban. Június 19-én kitüntette a Volán SC NB II-t megnyerő labdarúgócsapatát, s megünnepelték az első osztályba feljutást.
42. kép - Tapolczai Kálmán NB II-es futball meccsen 1979. márciusában.
Tíz nappal később Kiss Dezső miniszterhelyettessel Keszthely vezetésének vendégeiként a város közlekedési problémáiról rendezett tanácskozáson szólalt fel. Július 3-án Knézl Róbert miniszterhelyettes kíséretében Salgótarjánban vett részt a Nógrád Megyei tanács VB ülésén, melynek témája a 2. sz. Volán tevékenysége, azon belül főként a személyszállítás volt. Megállapították, hogy a vállalat színvonala közelíti az országos átlagot. 1978-ban 321 autóbusszal mintegy 50 millió utast szállítottak, ebből 8 milliót a megyeszékhely helyi hálózatán.
A nyári pihenő után augusztus 17-én Tapolczai Kálmán Cegléden átadta a 20. sz. Volán új műszaki telephelyét, amely akkor 63 db autóbusz otthona volt. A 70 millió forintból felépített létesítmény szükség esetén akár 120-150 jármű zökkenőmentes karbantartására is alkalmasnak vélték.
43. kép - IK 266-os a 20. sz. Volán új ceglédi telephelyén.
Közben a nyáron részlegesen felújították a Volán SC stadionját, hogy az alkalmas legyen az NB I-es mérkőzések lebonyolítására. Erről az első meccs napján, augusztus 28-án a vezérigazgató Grosics Gyula klubelnökkel tartott sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy addig 10 millió forintot fordítottak a pályára, amely így alkalmassá vált 18000 néző befogadására. Szeptember elején a Magyar Jégsport Szövetség küldöttségének élén megtekintette Dunaújvárosban az első vidéki, szabályos méretű műjégpálya építését. Október 4-5-én Szombathelyen a Volán vállalatok párttitkárainak tanácskozásán vett részt, ahol az aktuális tervfeladatokat és az 1980-as évre történő felkészülést vitatták meg. Néhány nappal később, október 10-én a Volán balatonvilágosi üdülőjében debreceni művészek kiállítását nyitotta meg. Október 19-20-án már a Volán vállaltok KISZ-titkárainak kétnapos ülésén vett részt Siklóson, ahol beszámolót tartott a gazdasági feladatok addigi teljesítéséről illetve ismertette a hallgatósággal a VI. ötéves terv várható célkitűzéseit. Október 23-án Tapolczai Kálmán felszólalt az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülésén, ahol a munkásszállítás és a járműpark korszerűsítése volt a két fő téma. November 7-én az MJSZ elnökeként felavathatta a dunaújvárosi jégpályát. Decemberre a megszokott karácsony előtti menetrendi sajtótájékoztató, illetve a Volán SC évének értékelése maradt.
1980.
Februárban immár 5. alkalommal hirdették meg az ország legjobb gépjármű-vezetőinek versenyét az Autó-Motor hasábjain, ahol is Tapolczai Kálmán reményét fejezte ki, hogy minél több Volán-gépkocsivezető is rajthoz áll. Február 20-án tartották meg a Volán szocialistabrigád-vezetőinek éves értekezletét, ahol Pullai Árpád miniszter jelenlétében a vezérigazgató összefoglalta az elmúlt év teljesítményét valamint ismertette a megjelentekkel az azévi terveket, illetve kérte azok maradéktalan teljesítését. A hónap végén egy a Népszabadságban a pécsi közlekedésről szóló riportban kifejtette, hogy a Volán számára – bár 176 településen közlekedtetnek helyi járatokat – a pécsi városi közlekedés lebonyolítása a legnagyobb feladat. A baranyai megyeszékhely helyi járatai csaknem 100 millió utast szállítottak évente, s emiatt a Volán Tröszt kiemelten igyekszik fejleszteni a pécsi közlekedést akár oly módon is, hogy más Volán vállalatoktól csoportosít át pénzt a 12. sz. Volánhoz. Március elején Tapolczai Kálmán az 5. sz. Volán vállalathoz látogatott. Megnézte a vállalat nyíregyházi és kisvárdai telephelyét. Megállapította, hogy mindkét városban jogos az igény egy korszerű, új bázisra. A megyeszékhelyen emellett a forgalom láthatóan kinőtte a meglevő távolsági buszpályaudvart. Mindezek orvoslására a magas költségek miatt nem tudott azonnali ígéretet tenni. Március 27-én Salgótarjánban a helyi MÁV-Volán komplex brigádot jutalmazta meg, amely immár 9. alkalommal végzett első helyen a munkaversenyben. Áprilisban a Képes Újságnak adott terjedelmes interjút. Ebben a legfontosabbak között említette az energiatakarékosságot. Ehhez a 16. sz. Volánnál felszereltek különböző műszerekkel egy teherautót, amely más-más sofőrökkel, de mindig ugyanazt az utat járta. A mérés végén a két szélsőérték között 40% különbség mutatkozott a leggazdaságosabban vezető sofőr és a legkevésbé gazdaságosan vezető sofőr között. A tapasztalatok alapján vezették be a gépkocsivezetők kötelező és fizetett havi 4 órás vezetéstechnikai képzését. Ugyancsak szóba került a trolibusz-közlekedés meghonosítása vidéken. A pécsi tanács igen komolyan gondolta ennek bevezetését, melyben a Volán vállalta volna a járművek üzemeltetését. Az interjú 19-én jelent meg, aznap, mikor a vezérigazgató épp Debrecenben adta át a helyi Volánnak az elismerő oklevelet az előző évi kiváló munkájukért. Négy nappal később a 3. sz. Volánt tüntette ki Miskolcon a Kiváló Vállalat címmel.
44. kép - Tapolczai Kálmán nyilatkozik a Képes Újságnak.
Május 19-én a balatonvilágosi Volán-üdülőben tartotta meg a szokásos sajtótájékoztatót az új menetrenddel kapcsolatos tudnivalókról. Két nappal később már a Volán SC örömeiről és gondjairól számolhatott be. Kiemelte, hogy a legnagyobb figyelem a labdarúgásra összpontosult, bár a másik hat szakosztályuk is fejlődött, vidéki városokban is, így pl. Szegeden, sőt iskolákkal vették fel a kapcsolatot az utánpótlás verbuválása céljából. Az év végén már más pozitívumok is voltak az egyesületnél. Decemberben megünnepelték, hogy a rallye-bajnokságban a Ferjáncz-dr. Tandari kettős abszolút elsőséget szerzett. Az év utolsó nyilvános megjelenése Zalaegerszegre szólította Tapolczai Kálmánt, ahol a 16. sz. Volán igazgatótanácsi ülésén ünnepélyesen elköszönt a nyugdíjba vonuló addigi igazgatótól, Pukánszky Ferenctől, akinek a helyére Hász Istvánt nevezte ki.
45. kép - Tapolczai Kálmán köszöni meg Pukánszky Ferenc munkáját.
1981.
Ez az év is egy sajtótájékoztatóval kezdődött. Január 8-án Tapolczai Kálmán beszámolt a befejezett ötéves tervről, amelynek feladatait a Volán tröszt vállalatai maradéktalanul teljesítették. Külön kiemelte, hogy ebben az időszakban az autóbuszpark háromnegyedét korszerű kocsikra cserélték. Emellett beszélt az új év feladatairól is, amelyben a legfontosabbak egy siófoki autóbusz-pályaudvar tervezése, az új monori műszaki-forgalmi telephely, valamint a Népstadion buszpályaudvar befejezése és üzembe állítása lesz. Emellett megkezdik a Volán szervezetének korszerűsítését is, melynek során az egyes Volán vállalatok bővülő döntési kör mellett nagyobb önállóságot kapnak. A részletek február elején kerültek nyilvánosságra. A Tröszt addigi 12 főosztályát 8-ra, 36 osztályát 22-re csökkentik, ami 25%-os létszámleépítéssel is jár, ez 120 főt érint. Ez persze nem elbocsátást, hanem más munkakörbe helyezést jelent 6 Volán vállalatoknál. A mintegy 500 féle döntési jogkörből 140 marad a Trösztnél, a többi vállalati hatáskörbe kerül. A vállalatok önállóságot kapnak a helyi személy- és áruszállítás lebonyolításában és a bérszabályozásban is. Mindettől főként azt várták, hogy a helyi igényeket még színvonalasabban tudják majd kiszolgálni. Bejelentette azt is, hogy a Volán SC az FTC-vel és két osztrák csapattal labdarúgó tornát szervez, aminek a teljes bevételét a mozgássérültek támogatására ajánlják fel. Már az előző évben is felmerült – akkor Pécs kapcsán – a trolibusz-közlekedés elterjesztése vidéken. Tapolczai Kálmán akkor is pozitívan nyilatkozott ezzel kapcsolatban, ám 1981. márciusában már a helyközi közlekedés tekintetében is megvizsgálták e közlekedési mód alkalmazását. A vezérigazgató úgy vélte, hogy a dízel üzemanyagok árának emelkedése miatt illetve környezetvédelmi szempontból is helye lehet egy ilyen kísérletnek. Jó terepnek tartotta ehhez a Dunakanyart, de felmerült a Keszthely-Hévíz viszonylat is. Tény, hogy ebben az időben a már működő szegedi mellett komolyan megvizsgálták Pécsett, Miskolcon, Debrecenben és Győrőtt is a trolik alkalmazásának lehetőségét. (Eger esetében erről itt írtam bővebben).
46. kép - Több vidéki városban is vizsgálták a troliközlekedés lehetőségét.
Április végén a Magyar Hírlapban hosszú cikkben fejtette ki a Volán működésének javítását, korszerűsítését szolgáló intézkedéseket. Ebben az évben elsősorban a helyi és az elővárosi forgalom fejlesztésére koncentrálnak, a távolsági viszonylatokban pedig ott, ahol a vasút kedvezőbb eljutási lehetőséget kínál, a MÁV-val egyeztetve megszüntetik a távolsági autóbuszt. Az egyre több feladatra alkalmazott számítástechnika és a különböző modern kommunikációs eszközök használatától is a szállíttatók és az utasok igényeinek jobb kiszolgálását várja. Azt írta, hogy mindezek mellett is mérsékeltebb lesz a fejlődés, mint korábban volt. De eddigre már átadásra került az új monori forgalmi telephely, jelentősen fejlesztették a szombathelyi és a sátoraljaújhelyi telephelyeket, és még ebben az évben átadják a dunaföldvári és a Népstadion buszpályaudvarokat. Május 22-én következett a szokásos sajtótájékoztató az új menetrend bevezetésével kapcsolatban.
Július közepén az Autó-Motor megemlékezett a magyar gokart sport 20 évvel korábbi elindulásáról, külön kiemelve abban Tapolczai Kálmán akkori FAÜ-igazgató elévülhetetlen szerepét. Július 21-én a rokkantak nemzetközi éve alkalmából, a 20. sz. Volán által átépített 2 db speciálisa IK 260-ast adott át a vezérigazgató a Vakok Állami Intézetében illetve az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben. A két kocsit az érintettek szükségleteinek és véleményének messzemenő figyelembe vételével alakították ki.
47. kép - A mozgássérültek utaztatására alkalmas busz átadása.
Július 22-én ismét hosszú interjú jelent meg vele ezúttal a Népszabadságban. Elmondta, hogy az ország 3122 településéből 3073 van bekapcsolva az autóbusz-hálózatba. 176-ban pedig helyi járatokat is közlekedtet a Volán. Ezek naponta 2,2 millió utast szállítanak, míg az elővárosi járatok 1,5 milliót, a szerződéses járatok pedig 1 milliót. Az éves összes utasszámuk közel másfél milliárd, s ezt 28 millió járaton szállítják el. A buszok 95%-a korszerű, de a maradék 5% sürgősen cserére szorul. Beszélt a késések okairól, a zsúfoltsággal való küzdelmükről, a lépcsőzetes munkakezdés fontosságáról. Az is felmerült, hogy vizsgálják a közületi autóbuszoknak közforgalomba bevonásának lehetőségeit, mint eszközt a zsúfoltság enyhítésére. Ezek mellett kitért az ötnapos munkahét bevezetésével járó teendőkre is. Augusztus 16-án a Magyar Nemzetben jelent meg egy hosszú cikk, melyben beszélt a Volán problémáiról illetve a tröszt átszervezéséről is. Elmondta, hogy a 24 Volán vállalatnál komoly gondot okoz az ún. adaptációs tevékenység vontatottsága. Vagyis az, hogy az egyik vállalatnál kialakított jó gyakorlatot nehezem adják át egy másiknak, hiszen az erkölcsi elismerésen túl semmi sem ösztönzi erre őket. Ennek elősegítésére valamilyen intézkedést. Tovább bővítik a számítástechnikai eszközök alkalmazását. A szervezési, irányítási feladatok megkönnyítésére országos hálózatot hoznak létre. Készül a Volán Tröszt új működési szabályzata. Eszerint csak a központi feladatok – az autóközlekedés egységes rendszere, a mindenütt azonos színvonalú utazási, szállítási választék, a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása – marad a Trösztnél, minden egyéb, így a menetrendek összeállításának 85-90%-a is a helyi vállalatokhoz kerül. Még ugyancsak augusztusban Tapolczai Kálmán felszólalt a KTE kihelyezett ülésén a Volán Tröszt székházában.
Szeptember 1-én a Fővárosi Tanács VB elé terjesztette a Volán Tröszt beszámolóját a fővárosban és környékén végzett személy- és áruszállítási tevékenységükről. Szeptember 13-án rendezte meg a 9. sz. Volán Kunfehértón a 2. Volán-napok nevű rendezvényt. Ide ellátogatott Tapolczai Kálmán is és elégedetten nyilatkozott a látottakról.
48. kép - A 2. Volán-napok Kunfehértón.
Október 2-án részt vett Miskolcon a 3. sz. Volán központjában a Volán és a csehszlovák CSAD vezetői tanácskozásán. Megállapodtak abban, hogy a korábbi jó együttműködést – szállítási kapcsolatok, tanulmányutak, stb. – kiterjesztik a sport területére is. Október 8-9-én az V. országos vezetéstechnikai versenyen Békéscsabán a vezérigazgató adta át a győzteseknek járó díjakat. Egy hónappal később, november 9-10-én a Volán párttitkárok zalaegerszegi értekezletén vett részt, ahol a Volán előtt álló feladatokat ismertette a hallgatósággal. Aztán 11-én átadta Lentiben a 16. sz. Volán-telep új szociális épületét.
49. kép - Az új szociális épület Lentiben a Volán-telepen.
Újabb hónap elteltével újabb avatás következhetett. December 11-én Bükfürdőn vehették birtokukba az utasok és a Volán dolgozói az új buszpályaudvart. Az év utolsó eseményeként 28-án sajtótájékoztatót tartott a Volán vállalatok felkészüléséről az 1982. január 1-től bevezetendő ötnapos munkahéttel kapcsolatban. Elmondta, hogy a következő, májusban bevezetendő menetrendet már ennek megfelelően fogják elkészíteni.
50. kép - Az új buszpályaudvar Bükfürdőn.
1982.
Január 22-én a Volán SC fennállásának 15 éves évfordulóját ünnepelték. Tapolczai Kálmán a szerény házi ünnepségen méltatta az elmúlt másfél évtized sporteredményeit. Január 29-én a Volán Tröszt 1982-es terveiről tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy az év folyamán 4 milliárd forintot fordítanak beruházásra. Ebben 850 új autóbusz beszerzése is szerepelt. Az év során elkezdik Szombathelyen az új javítóműhely, Pécsett és Pakson pedig az új buszállomások építését. Budapesten befejezik és átadják a Népstadionnál a buszpályaudvart. Emellett megkísérlik a korábbiaknál nagyobb mértékben bevonni a közforgalmú utasszállításba a közületi autóbuszokat. Március 1-én az Autó-Motor hasábjain 7. alkalommal hirdette meg a legjobb gépjármű-vezetők versenyét. Március 5-én a Tröszt székházában egy bátor salgótarjáni buszvezetőt tüntetett ki, aki lélekjelenlétével egy súlyos balesetet akadályozott meg. Április 6-án a KTE Üzem- és Munkaszervezési Szakosztály rendezvényén tartott előadást. A végén pedig Székesfehérváron ünnepélyesen búcsúztatta a Volán jégkorongcsapatának visszavonuló 20-szoros válogatott tagját, Fodor Árpádot. Május 10-én megtartotta a hónap végén bevezetendő, már az ötnapos munkahéthez igazított új menetrendről a sajtótájékoztatót. Ezután 20-25. között részt vett az IRU kongresszusán Montrealban.
Június elején felemelkedett a 9. sz. Volán MHSZ-klubjának hőlégballonja, amihez Tapolczai Kálmán a Volán Tröszt részéről 200 000 forintot engedélyezett.
51. kép - Hőlégballonok a kunfehértói Volán-napokon.
Július 23-án a 7. sz. Volán szajoli kirendeltségének új telephelyét adta át, amely 60 forgalmi dolgozó és 25 pótkocsis szerelvény biztonságos tárolását tette lehetővé. Szeptember 1-én az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága az 1. sz. Volán Mogyoródi úti telephelyén tartotta kihelyezett ülését. Itt a vezérigazgató elmondta a képviselőknek, hogy 10 év alatt a Volán áruszállító teljesítménye megkétszereződött, de az utasszállítás volumene is csaknem ugyanekkora mértékben nőtt. Az üzemanyag-fogyasztás viszont ugyanezen idő alatt a két ágazatban csak 42 illetve 57%-kal nőtt.
52. kép - Tapolczai Kálmán az 1-es Volánnál.
Az energiatakarékosság terén tehát komoly előrelépést jelentettek az újabb járművek. Október 25-26-án részt vett Salgótarjánban a Volán Tröszt párttitkárainak hagyományos, immár 25. kétnapos értekezletén. Itt ismertette az előző háromnegyed év eredményeit és beszélt a következő időszak terveiről. November 7-én a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki, valamint átvehette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságtól a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést is.
53. kép - Tapolczai Kálmánt kitüntetik
December 8-án újabb kitüntetés következett. a KTE évértékelő ülésén megkapta a Széchenyi Emlékérmet. Kilenc nappal később, december 17-én megtartotta a szokásos sajtótájékoztatóját az ünnepi menetrenddel illetve a Volán Tröszt 1983-as terveivel kapcsolatban. És itt végéhez ért a rohanás.
54. kép - Az egyik utolsó fénykép Tapolczai Kálmánról vezérigazgatóként.
Nyugdíjban, függöny
Tapolczai Kálmán betöltötte a 60. évét, nyugdíjba vonult. Hogy ez a lépése mennyiben függött össze az általa irányított szervezet 1983-as megszüntetésével, az további kutatást igényelne. Utódja megbízott vezérigazgatóként addigi helyettese, dr. Zahumenszky József lett.
Én mindenesetre úgy gondolom, ez a lépése a legjobbkor történt. Tapolczai Kálmán, aki szinte egymaga megtestesítette a Volán Trösztöt így már nyugdíjasként élte meg annak 1983. december 31-i megszüntetését. Nem neki kellett utolsóként lekapcsolni a villanyt. Ez már Zahumenszky Józsefre hárult, aki a Tröszt megszűnte után a BKV vezérigazgatói székébe távozott. Tapolczai Kálmán - akit ekkoriban szinte mindenki csak úgy nevezett: "Az Öreg" - időnként még megjelent a nyilvánosság előtt, s a sajtó néha még hírt is adott erről. Így pl. arról, amikor 1983. november 20-án kilátogatott a Volán – Ú. Dózsa labdarúgó mérkőzésre.
55. kép - Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója.
Sajnos nem sokáig élvezhette a nyugdíjas életet. 1985. március 31-én, életének mindössze a 63. évében elhunyt. A Közlekedési Minisztérium, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete és az egykori tröszt utódja, a Volán Vállalatok Központja is a saját halottjának tekintette. Temetésére a pestszentlőrinci temetőben április 12-én került sor. Emlékét igyekeztek megőrizni. A Volán SC (később: REAC) rákospalotai sporttelepének központi épületében 1986. december 28-án felavatták emléktábláját, amelyet aztán időről-időre megkoszorúztak. Sporteseményt is rendeztek az ő nevével. A Teréz krt. 38. alatt, a Volán Egyesülés épületében a Tapolczai Kálmán-terem őrizte meg a nevét, amely gyakran adott otthont közlekedéssel kapcsolatos előadásoknak, üléseknek.
Mindennek ellenére a magyar közlekedésügy egyik legnagyobb XX. századi alakjának neve lassan kikopott a köztudatból. Tapolczai Kálmán minden vezetői posztján komoly fejlődést ért el az általa irányított szervezettel. Igaz ez a FAÜ, a Közműigazgatóság, de legfőképpen a Volán Tröszt esetében is. Vezérigazgatósága alatt a Volán az ország második legnagyobb munkaadójává fejlődött. Ezzel az írással a magam eszközeivel szerettem volna hozzájárulni ahhoz, hogy emléke fennmaradjon, ne merüljön a feledésbe.
Bajsz Gábor - 2021. szeptember 23.
コメント