Bolygóajtó-rendszerek
Frissítve: 2020. nov. 16.
A bolygóajtók a városi és elővárosi buszok esetén a megrendelők/üzemeltetők többsége által leggyakrabban választott kivitel. Az európai gyártók körében (és úgy általánosságban Európában) a ’80-as évek elején/közepén kezdték el sorozatban használni, addig kettő, három, vagy négy egységből álló (és így több mozgó alkatrészt tartalmazó) harmonika ajtórendszerek jelentették a trendet.
A harmónika ajtórendszerekhez képest előnye volt a bolygórendszernek a nyitott állapotában kisebb helyfoglalás (ezáltal szélesebb közlekedőfolyosó állt rendelkezésre a le- és felszálláshoz), továbbá a valamivel kevesebb mozgóalkatrész (csak egy vagy két nagy tábla mozgott szemben a kettő-négy darabbal). A működtető mechanikus + pneumatikus szerkezet ugyanakkor jóformán egyezik a két ajtószárny kialakítás esetén.
A bolygóajtó a körmozgást és a lineáris mozgást kombinálva (és átalakítva) működése során egy negyed ellipszist ír le.
Különféle bolygóajtók felső megvezetései.
Külön kiemelendő a városi Van Hool-okon használt kivitel, melynél az ajtószárnyak körpályán mozognak: az egyes lapok felénél hosszanti irányban meg vannak fogva, és ezek körül fordulnak el. A régebbieknél (AG318) alul egy sínben vezették meg csupán, az újabbaknál (newAG300) alul is megfogást kapott az ajtólap.
Gyártók
Az ajtórendszereket – hasonlóan a csuklószerkezetekhez – külön erre szakosodott cégek gyártják. Az Európában (illetve hazánkban) ismertebb ajtórendszereket készítő cégek, zárójelben példa a fellelhetőségükre idehaza:
Bodo-Bode (Mercedes Citaro és Conecto, A.R.C.-Ikarus V134, MAN Lion’s City),
Kiekert – KBT (Volvo 7000, MAN Lion’s City),
ISAF Bus Components srl. (Volvo 7700, Volvo 7900),
Schaltbau (MAN Lion’s City),
Tamware (Ikarus C83, Ikarus EAG E94.60),
Ikarus Szegedi Alkatrészgyártó Kft. (Ikarus 412, Ikarus 435…, Ikarus V127/Modulo M108d, Credo Econell, Alfa Busz Cívis 12),
Metal 99 Kft. (Modulo C68e, Modulo M168d),
Ventura Systems (Skoda-Solaris Trollino).
Kétszárnyú, egy elektromotoros bolygóajtó-rendszer elemei. Fotó forrása: Schaltbau.
Működtetés
Megkülönböztethetők a működtetés módja szerint, így az ajtórendszer lehet:
Elektromos: egy vagy két elektromotor együtt (rudazatokon keresztül) vagy külön-külön mozgatja az egyes ajtószárnyakat.
Metal 99 Kft. gyártmányú elektromos ajtóműködtetés a BPO-370-es, felújított Ikarus 260-asban.
Pneumatikus: ajtószárnyanként külön munkahenger töltésével/ürítésével történik a zárás és a nyitás. Két sűrített levegős munkahengerből, nyomáskapcsolókból és rudazatokból áll.
Ikarus 200-asokon használt hagyományos pneumatikus ajtórendszer szerelvényei.
Biztonság
Az utasajtók biztonság kritikus részei az autóbuszoknak, így számos nyúzópróbán esnek át, mielőtt egyáltalán beépítésre kerülnek egy járműbe. Ilyen nyúzópróbának számít például a szélsőséges hőmérsékletek közötti üzemkészség vizsgálata, valamint az egyes felhasznált alkatrészek tartampróbája. A Tamware erről készített videója itt tekinthető meg.
Mint biztonságkritikus és mozgó részei a busznak, melyek ráadásul közvetlenül is tudnak érintkezni az utasokkal, fontos, hogy ne okozzanak sérüléseket nyitáskor és záráskor. Ennek a taglalását két részre kell bontani:
1. Zárás
Záráskor kétféle megoldással operálnak a rendszerek megálmodói pneumatikus működtetés esetén. Az egyik esetben a két belső élgumiba helyeznek el „élvédelmet”, mely egy (nem látható) fénycsíkot jelent a gumiprofil belsejében. Objektum az ajtószárnyak között –> deformálódó gumi profil –> megtörik a fény –> visszanyit az ajtó.
A másik megoldás a levegő áramlási sebességére, illetve az áramlás megakadására, lassulására van kiélezve, ezeket elektropneumatikus (EP-) szelepekkel kivitelezik.
2. Nyitás
Nyitáskor az ajtólapok belső éle az, ami sérülést okozhat. Ebben az állapotban a zárásnál már említett elakadás-érzékeléssel értesül róla a vezérlés, hogy probléma van. Ekkor elengedi a levegőt az adott szárnyról, és kúszva mozog tovább nyitott állapotba.
Elektromos működtetés esetén az elektromotor elakadása esetén mind nyitáskor, mind záráskor biztonsági üzemmódba kapcsol a rendszer, és lassú mozgás mellett nyitott állapota áll vissza.
További, odazárás elleni védelem az infrakapus megoldás, mellyel az ajtószárnyak trajektóriájában érzékeli a mozgást, és még az utassal/egyéb tárggyal való érintkezés előtt beavatkozik.
Odacsukás elleni védelem infrakapuval egy MAN Lion’s City-n.
Az egyes konstrukciók közös eleme a padlón elhelyezett megvezető műanyag elem, melynek elsősorban nem pozícionálnia kell az ajtólapot, hanem zárást követően a neki támaszkodás elleni kihajlástól/kinyílástól véd.
Különféle alak, azonos szerep.
Huzatzárók
Az ajtószárnyakat mozgató mechanizmus alsó bekötési pontja miatt az egyes ajtólapok nem lehetnek egyszerű (a vázszerkezetbe illő méretű) téglatestek, hanem annál valamivel kisebb a magasságuk. Azt a néhány centimétert áthidalandó különféle megoldásokat használnak a lehető legjobb lezárására a nyílásnak – ez a huzatzáró.
Alapvetően kétféle megoldás van (és persze ezeken belül még n+1 variáns):
1. Egyszerű gumilemezes
Alul egy zárt állapotban feszes gumilemez, mely nyitáskor az előre kialakított helyen hajlik. Egyszerűsége, hogy a jármű élettartama alatt nem kell vele foglalkozni, de kell: a rengeteg hajlítás miatt szakadnak.
Gumilemezes huzatzárók Bode ajtókon.
A hajló rész erről már leszakadt (MB C2G, 2013-as évjárat)…
…ezen még helyén van.
A Credo Citadell-eken is az egyszerűbb, gumielemes kivitelt használták.
2. Mozgó elemes (felcsapódó/lecsukódó)
A mozgó elemek magukban rejtik a meghibásodás lehetőségét, ez itt sincs másképp. Ha nincs jól pozícionálva: fennakad zárást követően, vagy éppen megakad miatta az ajtólap nyitáskor. Igényesebb, mint a gumicsíkos megoldás, de jóval kényesebb is.
+1. Statikus
Az Ikarus 200-as és 400-as széria esetén a huzatzáró az ajtólapok belső felére szerelt “kefe”, a szárnyak külső síkjában nincs menetszél elleni védelem.
