Széna tér autóbusz-állomás
Frissítve: 2021. jan. 2.
Előzmények – Lövőház utcától a Széna térig
Bogdán Miklós magánvállalkozó 1928-ban indítja be az autóbusz-közlekedést a Budapest-Páty-Zsámbék vonalon. Az autóbuszok végállomása ekkor még a Retek és Ezredes utca sarkánál volt található, de egy évvel később már a Széna tértől, a Margit körút 87. elől indultak a járatok.
A tevékenység kifejezetten nyereséges volt, hamar bővült a járműállomány és az útvonalak már a környező településeket is elérték. 1932-től többen társultak a tevékenység ellátására, már Budapest-Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat Kft.-ként végezték a szállítást. A társaság vonalai a megalakuláskor:
Budapest – Budakeszi – Páty – Zsámbék,
Zsámbék – Szomor – Bajna,
Zsámbék – Herceghalom,
Zsámbék – Gyermely – Tarján,
Zsámbék – Tök – Perbál – Tinnye – Piliscsaba,
Perbál – Budajenő,
Perbál – Piliscsaba – Budapest.
1933-ban kezdi meg a társaság a közlekedést a Budakeszi – Telki – Budajenő útvonalon is, ezzel lényegében kialakult a ma is élő hálózat gerince. Ugyanekkor kiváltják az engedélyt az „esetenkinti helyközi körforgalmi járatok” üzemeltetésére, azaz mai szóval a különjárati közlekedésre.
A társaság 1937-ben benyújtotta az engedélyezési kérelmét a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy végállomásukat a Széna térről a Garay térre helyezhessék át, azonban ezt megtagadták tőlük.
A Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalatot 1938-ban felvásárolta a BART. Ezt követően rohamosan megnőtt a járatok és járművek száma, ami egyre több helyet igényelt. A második világháború után lerombolták a Lövőház utca elején fekvő épületet, a foghíjtelekre az autóbuszok költöztek be.
A Lövőház utcai foghíjtelken parkoló autóbuszok 1954-ben. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11.
1938-ban adták át a Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat garázsát a Lövőház utca 5. alatt, ez a felvásárláskor szintén a BART-hoz került. Amikor a MOGÜRT felvásárolta a BART-ot hozzájuk, majd később a MÁVAUT-hoz került. Valószínűleg az Andor utcai garázs átadása után létesülhetett a garázsból AFIT 4. számú Autójavító Vállalat 5. számú üzemegysége és Zsiguli-szervizként funkcionált.
1958-ban a MÁVAUT kihirdette, hogy intenzíven elkezdi fejleszteni állomásait, garázsait. Az egyre elavultabb színvonalat képviselő, kis befogadóképességű garázsokat nem csak a járműállomány darabszáma, hanem azok méretei is elkezdték meghaladni. Az 1958-as tervek arról szóltak, hogy egy éven belül megkezdik egy 150 személyes váróterem, valamint egy 10 induló és 3 érkező kocsiállással, fedett peronokkal rendelkező autóbusz-állomás építését. Ugyanebben az évben határoztak az Andor utcai telep megépítéséről is, melyre 32 millió forintot szántak.
A jövőbeli autóbusz-állomás helyén többek között a parkosítást, a közvilágítás és a csatornahálózat áthelyezését is meg kellett oldani, ezért anyagi nehézségek léptek fel, valamint egy transzformátor-berendezés áthelyezése is egy hosszan elnyúló vitát eredményezett a Posta és MÁVAUT között. Továbbá az Andor utcai telephely megépülése is húzódott.
A fennálló helyzet senkinek nem kedvezett. A Lövőház utca, Retek utca és a kettő között található foghíjtelek nagy részét már a MÁVAUT járművei foglalták el. Más karbantartási lehetőség híján ezen a területen végezték a járművek karbantartását és tárolását, ami jelentős zajjal járat. A Lövőház utcai lakói többször panaszt is tettek, mivel ez zavarta a nyugalmukat. Váróteremmel ugyan rendelkezett az akkori indulási hely, de az nem volt alkalmas 15-20 embernél több befogadására, de ez nem volt elegendő a napi több ezer utas fogadására. Eközben az utasszám is folyamatosan nőtt, amivel a járműpark nem tudott lépést tartani.
1962-ben az Esti Hírlap kérdésére Tóth Mihály, a MÁVAUT igazgatója elmondta, hogy az ötéves terv keretében (1965-ig – a szerk.) készül majd el a Széna téri állomás bővítése. 1964 januárjában bejelentik, hogy tavasszal nekilátnak az új állomás megépítésének, de ez ismételten elmarad. Még ez év májusában átadták az Andor utcai garázst, mely végül 47 millió forintból épült meg. Ide kerültek át az addig Széna téren és környékén elvégzett karbantartások.
Érdemes megjegyezni, hogy ekkoriban a Széna teret nagyjából 90 járatpár érintette és ezek napi utasforgalma megközelítette a 8000 főt. Összehasonlítva: nagyjából 100 járatpár érinti ma az állomást, viszont az utasforgalom nagyságáról nem találtam adatot.
1966-ban végre megindult az új pályaudvar építése. Ifj. Rimanóczy Gyula, a BUVÁTI mérnöke tervezte meg a pályaudvart. Az állomás végül 6, fűrészfogasan elrendezett kocsiállást kapott, azonban tető csak az első négy kocsiállás fölé került. Ez helyettesítette a beígért, de soha meg nem épült várótermet. Mindössze egyetlen kisméretű épületet emeltek csak, ez pedig a pénztáraknak, főnöki és forgalmi irodának adott helyet. Az autóbusz-állomás ünnepélyes átadására 1967. január 20-án került sor.
MÁVAUT-pályaudvar épül a Széna téren. Fotó: Pesti Hírlap (1966. október 25.)
Átadták a MÁVAUT Széna téri új állomását. Fotó: Népszabadság, 1967. január 21.
Manapság
A Széna teret és környezetét érintő felújítás – hasonlóan a szomszédos Széll Kálmán térrel – hosszú évek óta tervek között szerepel. 2018 nyarán merült fel legutóbb, hogy egy év múlva elkezdődnek a munkálatok: ezt alátámasztja a Volánbusz Zrt. 2019. július 22-én kiadott közleménye („A Széna téri autóbusz-állomás helyett a Széll Kálmán térről indulnak az autóbuszok augusztus 10-étől”), miszerint a jelzett naptól megszűnik a korábbi halszálkás, és mára erősen felújításért kiáltó végállomás. A 2008-ban kezdődött helyközi járatszámozási rendszerben az állomásról az alábbi járatok indultak 2019 nyarán: 781 – 787, 789, 791, 793, 794, 795.
A buszállomáson osztogatott tájékoztató.
A közlemény szerint a buszokra a Széll Kálmán téren, a jelenleg napközbeni „égkék” busztárolóként, valamint rakodóhelyként használt sáv szolgál. A Széna téren a forgalmi szervezés okán napközben átlagosan 4-5 busz nem indulásra várt („tárolt”), ezen buszok a jövőben vélhetően az Etele térre fognak napközben kiállni.
2008-ig a buszállomásról induló járatokat a Volánbusz Zrt. saját járműparkkal üzemeltette, vegyes összetételű típusokkal. Autóbuszos hírek kapcsán legtöbb említése az alvállalkozó színrelépésekor (a King Longok érkezésekor 2008-ban) és azok távozásakor (2018) volt. Azóta megfordult a téren járatként VDL Ambassador 200, MAN Lion’s Intercity, és Setra S 415 UL Business. Lentebb néhány életképen tekinthető meg az elmúlt évek változásai a buszállomáson.
2017 májusa: napközbeni kiálló King Longok a halszálkákban.
2017 szeptembere: megtörni látszik a majd’ tíz évig tartó kínaibusz-uralom a téren.
2017 októbere: közvetlen a buszállomás olykor nem volt elegendő a buszok tárolására: a körúton is volt 2 (nagyon szűken akár 3) hely a parkolásra.
2018 szeptembere: ICOM Intouro az alvállalkozó flottájában és bérelt MAN EL283-as.
Az előző kép “a másik irányból”.
2018 októbere: látkép a halszálkákról…
…amihez képest előrébb még egy tárolóhely volt.
2019 júliusa, egy hónappal a zárás előtt. VDL-ek és Setrák.
A Margit körútról a Bakfark Bálint utcába kanyarodó Econell 12-es.
A legutóbbi, 120 darabos Credo-tenderből a Volánbusz minden régiójába jutott.
A pénztár és diszpécseri épület. A pályaudvaron 1967-es megnyitása óta csak kisebb felújítások, illetve átalakítások történtek (pl. kocsiállások fölé benyúló hullámtetők cseréje, körülbelül tíz éve leaszfaltozták a bazaltköves útburkolatot, etc).
A cikk Kanizsai Máté közreműködésével készült, köszönöm segítségét!
Kiegészítés [2019.08.19.]: a szolgálaton kívüli buszok napközbeni tárolása a Krisztina körúton történik, a Déli pályaudvar mellett, a vérmezői oldalon.
#Volánállomás #buszközlekedés #autóbuszállomás #buszállomás #volánbusz #MÁVAUTSzénatér #VolánSzénatér #Szénatér
Szerzők: Kanizsai Máté, Sonfalvi Áron
Való igaz, korrigálom. Köszönöm!
Bocsánat, nem kekeckedés (a blogot ma ismertem meg és remeknek tartom!), de egy vaskos elírás van a 3. képaláírásnál: javítani kellene az 1939-es dátumot, hiszen min. 12 évvel későbbi kell legyen: várakozó Ik. 30-asok sorakoznak rajta !!