• Sonfalvi Aron

Hazatérők Wuppertalból

Frissítve: nov 16

A tizedik évüket elérő, első (és leg-)nagyobb megrendelésként legyártott Ikarus 417-es flotta 2005-ben eladósorba került a németeknél. Kettő kivételével végül itthoni cégek vásárolták meg mindet: a wuppertali 417-esek második és harmadik élete.


Az 1994-ben elkészült, prototípus 417-es irányába érdeklődést mutattak (elsősorban) a nyugati üzemeltetők. Így nem sokkal a piacra dobását követően a WSW (Wuppertal Stadtwerke) rendelt a típus háromajtós, „színházpadlós” változatából 17 darabot, melyek 1995-ben készültek el és kerültek szolgálati helyükre. A cégnél a 9561 – 9577 azonosítókat kapták meg, melynél az első két karakter a beszerzés éve, a második kettő pedig az adott évben beszerzett buszok darabszáma szerint növekvő számsor.


Frissen, még a gyárban. Fotó: Ikarus archívum.


Wuppertal és környékén. (Fotók készítőit lásd az egyes képek mellett.)


A buszokat a német elvárások alapján Mercedes-Benz OM447hLA (fekvő, soros, hathengeres dízelmotor, 11 967 cm³ összlökettérfogattal és 220 kW [300 LE] maximális teljesítménnyel és 1 250 Nm maximális nyomatékkal), motorjával szerelték, és a speciális, becsuklás-gátlással ellátott csuklószerkezetet a Hübner szállította a buszokba. További specifikus elem a második ajtóval szemközt, a légcsatorna burkolatba telepített relációtábla. A buszokat vegyesen használták városi és "elővárosi" forgalomra (a térség sűrűn lakott, az egyes települések lényegében egybe vannak épülve). A tizenhét busz aránylagos megelégedésére szolgált a WSW-nek, azonban az évek alatt – a nehezebbé váló alkatrész-ellátás miatt – több kocsi is hosszabb-rövidebb ideig alkatrészként funkcionált már a kétezres évek elején.


2003-ban selejtezték az első példányt (melyet alkatrészként használtak fel a többi buszhoz), majd 2005-ben megkezdték a további járművek állagból kivonását, mely 2006-ban véget is ért. Meghirdették eladásra a 16 darab járművet, melyek közül 15 darab érkezett „vissza” Magyarországra. Itthon az SzKT Kft. vásárolt 6 darabot, és a Jászkun Volán Zrt. 9 darabot.


További egy darab Görögországba került, Patras környéki helyközi járatokon fut. Érdekessége, hogy utólag utastéri klímával szerelték fel.

Egyke 417-es Görögországban. Fotók forrása: Leoforeia.gr.

Szegedi Közlekedési Kft.

Az SzKT Kft. egy műszaki vizsgát követően azonnal bevetette az autóbuszokat a 2006-os árvízi pótlásban, majd fokozatosan fényezte át a járműveket a saját színtervére. Eleinte "normál" (KHL-) rendszámokat kaptak, melyeket nem sokkal (egy-két hónappal) később lecseréltek sárga alapú (FLN-, FLX-) rendszámokra. (Az akkor hatályos jogszabály szerint különjárati utasszállítást csak ilyen [sárga] rendszámmal lehetett végezni, ez a szabályozás azóta megszűnt.)

2006 áprilisa és májusa, Szegedre érkezésük után nem sokkal. Fotók: Bohus Dávid.


Napi rendszerességgel közlekedtek a tartós villamos- vagy trolipótlások alkalmával, illetve eseti jellegű pótlásként is relatíve gyakran előfordult, hogy 417-es (vagy úgy általában autóbusz) jött a troli helyett. A használatuk során problémák voltak a nyomatékváltókkal, a hűtéssel, és a kevés ajtóval is. Egy darabot már 2010-ben kivontak az állományból. A problémák ellenére darabonként mintegy 150 ezer kilométert tettek meg Szegeden.


A nagy villamosfelújítást és –építést követően megcsappant a szükséges autóbuszok száma, így napjainkra a szegedi cégnél egy darab van napi használatban, egyet buszként értékesítettek néhány éve (magángyűjtőhöz került, de felújítására nem került sor napjainkig), két darab eladó jelenleg is, és további két darabot elbontottak.



Jászkun Volán Zrt.

A Jászkun Volán Zrt. a helyközi üzletágánál vetette be a buszokat. A többségük Szolnokhoz tartozott, kisebb részük pedig a jászberényi üzemegységhez. Szolnokról zömmel a környező közeli, nagyobb településekre jártak ki (például Abony, Rákóczifalva, Tószeg), a jászberényiek hasonlóan (Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászladány). Érkezésükkel 280-asokat és Säffle-Volvo B10MA-kat váltottak le.

Kívülről néhány...


...és belülről az egyik.


A Jászkun Volán Zrt. 9 darabjából az utolsót 2015 januárjában vonták ki a fenntartásból. Az autóbuszok nem kaptak mélyebb beavatkozást (középjavítás, felújítás, etc) miután idekerültek Németországból, csupán kisebb, eseti „foltozásokat”. Így a huszadik évükhöz közeledve értelemszerűen látványosan (is) elhasználódtak. A buszokat két részletben váltották le újabb darabokkal, 4+5 darab használt Volvo 8700 6x2-vel. A buszokból két darab „harmadik életet” kezdett (lásd később), egy darab került 2012-ben egy járműfelújító céghez (ahol raktárként használják), a maradék 6 darabot elbontották.

Volt néhány, amelyik új rendszámot nyert magának szolgálati évei alatt: KFH-523-ból KVR-919 lett...


...míg KFH-522-ből LNC-538 2010-ben. Fotók: M. Bence.


Az évek jelei + egy kivont darab Szolnokon.


ex-KFH-529, mint raktár- és alkatrészbusz 2012-ben.



Kapos Volán Zrt.

Kettő, a Jászkun Volán Zrt. állagából már kivont darab esetében még lehetőséget látott egy harmadik üzemeltető is, így jöhetett létre az üzlet 2011 nyár elején, melynek keretében a KFH-527-at és KFH-528-at megvásárolta a Kapos Volán Zrt. A használatba vételük iskola időszakban kezdődött volna csak, így nyáron mindkét buszt felújíttatták a Lanta Consulting Kft-nél.


A Kapos Volán Zrt. (majd 2015. január 1-jétől DDKK Zrt.) az egyik példányt Kaposvár és környékén használja (a sorok írásakor is), míg a másik példányt Nagyatádra helyezték, ahol a norvég háromtengelyesek üzembe álltát követően tartalékjármű szerepét tölti be. Korábban utóbbi Böhönyére közlekedett, míg előbbi elsősorban Lengyeltótiba. Ebben az esetben is 280-asokat váltottak le a 417-esek.


Wuppertali hazatérő még az eleinte Göd, manapság pedig Pécel helyi járatán felbukkanó 405-ös. Magánvállalkozó hozta haza a négy exportált darab egyikét: egy másikat a helyi közlekedési múzeumban lehet megtalálni, a további két darabot pedig elbontották.


További egy, szintén ex-WSW-s busz pedig a Benke Busz egykori E98-asa, FLR-475.

Köszönöm az SzKT Kft. segítségét a cikk létrejöttében!

Felhasznált irodalom:


Gerlei, Kukla, dr. Lovász: Az Ikarus évszázados története. (maróti kiadó, 2008.)


SzKT Kft-vel a témában történt levelezés (a KMKK Zrt. nem reagált megkeresésemre).



15 megtekintés

Feliratkozás

A megadott e-mail címre értesítést küldünk, ha új írást teszünk közzé.

 RSS feed

© 2020 BusWorld blog 2.0