Buszvezető-toborzás | Marketing
Frissítve: 2021. márc. 2.
Az elmúlt évek megváltozott tendenciái következtében a buszvezető, mint hivatás (vagy szakma) „hiánycikk” lett. Ennek oka egyrészt a sokáig (még ma is?) viszonylagosan alacsony bérezés. Másik az utánpótlás hiánya, mely részben a tömegközlekedési cégeknek is a hibája: egyszerűen nem tették/teszik igazán vonzóvá a pályakezdők számára, hogy az egyébként külső szemmel unalmasnak tűnő, monoton munkára (=járművezetés) adják fejüket. És mindeközben a nyugdíjazások folyamatosan zajlanak.
Külön kitérnék a pályakezdők „fejének elcsavarására” a buszozás irányába. A nyílt napok abszolút jó kezdeményezések ilyen téren is (nem beszélve az újabban ezeken az eseményeken egyre népszerűbb buszvezetés-programpontról), viszont ez csak egy kis szelet. Hiszen ki megy el egy nyílt napra? Többségében olyanok, akik legalább minimális szinten már érdeklődnek a nagyvasak iránt. Ugyanakkor érdemesnek tartanám megfogni (vagy legalább csak felhívni a figyelmüket) azoknak is, akik éppen készülnek elhagyni az iskolát: pályaválasztási napokon egészen biztosan kitelepülnék, ha közlekedési cégem lenne. Nem csak járművezető-toborzás gyanánt, hanem egyéb (leendő) szakemberek verbuválása miatt is – belőlük ugyanúgy hiány van manapság.
Ugyanakkor ebben nem tisztán és egyöntetűen a tömegközlekedési cégek a hibásak. Hibásnak tartom azok tulajdonosát/tulajdonosait is, akik az infrastruktúrák (járműállomány, telephely-felújítások, modernizálások, további eszközbeszerzések) fejlesztését elhanyagolva ugyanúgy nem teszik vonzóvá a pályakezdőknek azt, hogy őket válasszák – ha nem is nyugdíjig, de legalább néhány év erejéig. A nagy számok törvényéből kiindulva úgy is lesz, aki pár év után továbbáll más pályára, s lesz, akit majd „nem lehet levakarni a kormányról”.
Külön kiemelném a közösségi médiában (engem legalábbis teljesen elkerülő) toborzást. A BKV Zrt. Facebook-oldalán kint van a hirdetmény, s a honlapjukon is egyből az fogad, ahogy odalépek, de ezt kevésnek gondolom. Nem sajnálnám a pénzt, hogy szponzorált tartalomként szórjam a hirdetést a 21-50-es korosztályban.
A honlapon felugró hirdetés…
…és egy Facebook-os hirdetés.
A fenti hosszúra nyúlt bevezető után nézzük, mi a valóság. Hogyan próbálja a legnagyobb (és legismertebb) hazai közlekedési cég magához csábítani a leendő buszvezetőket? Nagyjából kronológiai sorrendben néhány plakát, hirdetmény a BKV Zrt. által, itt-ott kommentárral.
Kezdetek
Aki utazott már a BKV buszain az elmúlt tíz évben, az biztosan látta már az alábbi, nagyjából minden buszon megtalálható „toborzási felhívást”. Ezt a kiragasztott A/4-es matricát bármennyire nem szeretném „lenézni”, nem tudok rá semmi igazán nagyot mondani: mérete, színei már önmagában nem figyelemfelhívóak, elhelyezése viszont egész jó volt (általában szemmagasságban az ablakokon). Marketing nem igazán érhető tetten, a száraz tényeken felül nem próbál semmivel sem igazán megfogni, vagy bizonyítani, hogy nekem miért a BKV-t kell választanom akármelyik másik cég helyett.
Ennél már a ’80-as években használt toborzóplakát is sokkal ötletesebb volt:
Az elmúlt években és napjainkban
2017-ben indult be igazán a toborzás, ekkor már érdemi marketing tevékenység is társult a dolog mellé: a XXI. században nem hátrány ez, amikor mindenhol mindenkit színekkel, szagokkal és szép fotókkal akarnak megfogni.
Ebből a sorozatból készült nagyméretű plakát, megállókba való kisebb méretű („álló”) hirdetmény, A/4-es matrica a járművek utasterébe, és a kivonatolt változat felkerült néhány autóbusz külső felületére is. A plakátok (illetve ragaszok) tetszenek, noha olyan kirívóan extrát nem lehet róluk állítani. A buszok külső felületére került matricák viszont abszolút vérszegények, kisméretűek, nem kellően figyelemfelhívóak. Egy sima mosópor reklám kétszer ekkora (szokott lenni), és lássuk be, fontos mosni (is), de az, hogy holnap is legyen aki vezesse a buszokat, valamivel fontosabb.
Óriásplakát…
…járművek külső felületén…
…és az utastérben.
2018 év elején újabb lendületet vettek az Akácfa utcában, vélhetően rájöttek az előző sorozat „hibáira”, s újabb „generáció” született. Ekkor készült olyan, megállókba kihelyezett példány, melyen egy Van Hool newAG300-assal lehetett farkasszemet nézni (ez tette ki a hirdetmény 80%-át), alul-felül szöveg, mely jóformán egyezett az előző kivitelekkel. Erről a változatról nem tudok képet mutatni.
A fentivel nagyjából egyidőben jelent meg a „Szuperhős”-ös változat. Az első szellő, ami valamivel emberközelből próbálja megfogni a témát, s nem pusztán a nyers és száraz tényekkel, nagyban kiemelve esetenként az akár bruttó 400 000 Ft-os bérezést. Ebből kifolyólag ez már inkább hívta fel a figyelmem, annak ellenére, hogy a szín összeállítása még mindig nem kellően kirívó, ha két mosópor reklám közé kerül, simán „benyelik” (=észre sem veszem). Készült nagyméretű plakátban, és megállókba való, álló formátumban is.
Óriásplakát ismét…
…és kisebb méretű a megállókban.
Hozzávetőlegesen 2018 tavaszának végén jött az „újabb hullám”. Meg kell hagyni, látom a fejlődést a kezdeti (2017. decemberi) változathoz képest: több kép, nagyobb terek, kevés és frappáns(abb) szövegezés. Ez ugyancsak kikerült megállókba, valamint óriásplakátként is. Az eddigiek közül a legszimpatikusabb: de még mindig lehetne csavarni azon a virtuális „toborzási potméteren”.
Kisebb méretben…
…és nagyobban.
2018 májusában került ki először a buszok hátfalára adaptált, az amerikai hadsereg által készített verbuváló plakát „újragondolt” és egyszerűsített változata. A megszólítás megint jó, mégis minőségében visszalépésként élem meg az előző, „Egy sofőr evolúciója” változathoz képest.
“We need you”-hirdetés egy Citaro hátfalán.
Készült külső oldalfalra is új változat, mely színeiben már meghaladja a tavaly decemberi puritán kivitelt, ugyanakkor még mindig kevés, és kicsi.
Az új oldalfalra készült változat.
Június közepén töltötték fel az első videós toborzó “kisfilmet”:
Maga a kezdeményezés, hogy videó formájában (is) folyik mostmár a toborzás, kiváló és dicséretes. Viszont a valamivel több, mint egy perces anyag esetén első megtekintésre a bemutatott helyzet (apa elmegy dolgozni, de otthon hagyja az uzsonnáját) illetve a cselekmény életszerűsége (a fia drónnal utána viszi az uzsonnát) minimum elgondolkodtató.
* * *
Kevés, kevés, kicsi, nem elég figyelemfelhívó…a kulcsszavak a fentebbi bekezdésekből. Nem elégedetlenkedtem, csupán azt érzem a plakátokból, mintha annyira azért mégsem kellene most azonnal ötszáz (vagy több) járművezető a cégnek. Mert akkor mindenhonnan ordítanának a plakátok, hogy „azonnal gyere a BKV-hoz”.
Kitérő külföldi példára
Nézzük példának egy nyugati cég, az ASEAG (Aachen „BKV-ja”) mit vet be annak érdekében, hogy a temérdek környékbeli buszos cég helyett a jelöltek őket válasszák buszvezetőként – és újabban már szerelőket is így toboroznak. (A járművezető-hiány ugyanis ott is igen nagy probléma manapság, ezért minden erejükkel csábítják a munkavállalókat.)
Kezdésnek egy 2017. áprilisi kép, melyen egy vadonatúj C2G-t teljes méretében becsomagoltak toborzási felhívással. Néhány felirat a tucatból, ami a rákerült, mellette konyhafordítással magyarul (kieg.: a kampány társkeresős vezérelv köré lett felfűzve, lásd a feliratokat és a megjelenést):
„Traumbus sucht dich!” – Álombusz Téged keres!
„Bus mit vielen Stärken sucht Fahrer/-in.” – Busz sok erősséggel vezető(nő)t keres;
„Fahr mich! Ich suche Dich!” – Vezess engem, Téged kereslek!;
„Ich bin Dein und warte auf Dich!” – A Tied vagyok és Rád várok!
Tetszik, de a szövegezéssel helyenként talán már túltolták a dolgot – mindenesetre azonnal kiszúrható a busz, és megragadja a figyelmet, sőt, kiabál érte. Ez a lényeg.
Nézzük az odakint „konzervatívabb” és kisebb hirdetési formát is:
Fiatal, dinamikus busz keresi járművezető(nő)jét.
A kisebbik hirdetés.
Szolid kivitel, a főszlogen (“Az álombusz Téged keres!”) egyezik az előzőleg bemutatott, teljes buszt beborító plakáttal. Ugyanakkor a méretére térnék ki: a busz oldalának harmada, s ez a kisebbik (!) kivitel.
A teljes buszt beborító folytatásaként idén már nem csak gkv-t, hanem további munkakörökbe (karosszérialakatos, autószerelő, villanyszerelő) is keresnek jelölteket. Az alapséma ugyanaz, mint a fentinél. Érdekesség és visszatérő motívum, hogy a bérezésről egyik esetben sincs még említés sem.
Másik szemléltetés a Connexxion Nederland körülbelül 2005-ből A/5-ös méretű származó szórólapjának két oldala. "300 buszsofőrt keresünk sürgősen."
Balra egy Jonkcheere-Berkhof Communo (a Rába '90-es évekbeli buszainak alapja).
* * *
A rövid kitérő után kanyarodjunk vissza ismét a BKV Zrt-hez. A fenti, kiragadott példa alapján – ha tényleg akut járművezető hiányban szenvedne a vállalkozásom – egyértelműen „rákapcsolnék”: kreatívabb (a hazai viszonyokra adaptált, „ehető”) hirdetésre, mindenképpen nagyobb méretű és élénkebb szín összetételű marketinganyagokkal hívnám fel a munkavállalók figyelmét, hogy jöjjenek az én cégemhez vezetni, mert mindketten jól járunk így.
Nem garancia, hogy ettől hirtelen mindenki Náluk akar vezetni, de ha már többen veszik észre ezeket a figyelemfelhívóbb hirdetéseket, s kezdenek beszélni arról, hogy milyen hirdetményt láttak egy BKV buszon, már megérte.
