• Aron Sonfalvi

Nationaal Bus Museum | Hoogezand

Negyven éve alapítottak egy múzeumot, hogy a BeNeLux-ban gyártott és futott autóbuszokat az utókornak megőrizzék, lehetőségekhez mérten üzem- és forgalomképes állapotban. Dízelkerregéstől mentes jövőképet vizionálva kiemelt szempont, hogy tíz-húsz év múlva átélhető is legyen s ne csak megtapogatható, hogyan és mivel zajlott a közlekedés a múlt század éveiben. A kontrasztot emeli, hogy a múzeumhoz legközelebb haladó 76-os viszonylaton pár hónapja csak tüzelőanyagcellás Van Hool-ok közlekednek.


Az északi buszmúzeum (Noordelijk Bus Museum) néven indult alapítvány jelenleg negyven veteránbusz tulajdonosa. Számos másik helyen vannak még nosztalgiabuszok Hollandiában (Stichting RoMeO – rotterdami nosztalgiajármű alapítvány, HOVM – Hága közlekedéséhez köthető járművek, NZH Vervoer Museum – a Connexxion jogelődjének számító NZH járműveinek gyűjteménye, etc), viszont ez az egyetlen hely, ahol csak autóbuszok vannak, és (korábbi) üzemeltetőtől független a flotta. Három csarnokban állnak buszok, formaruhák, brosúrák, plakátok, dokumentációk, naptárak, alkatrészek, és még sok más apróság, aminek köze van a buszközlekedéshez. Jelenleg csak két csarnok látogatható, a legfiatalabb járgányok egyelőre a kíváncsi szemek elől elzárva várják a felújítást és bevetést.

A múzeum épülete. Hogy véletlen egybeesés vagy szándékos, nem tudom, de az épület előrenyomuló része a CSA-I szabványbuszok homlokfalára emlékeztet.


A citált CSA-I szabványbuszok egyike (DAF-Hainje) 1:24-es modellje a HTM színeiben.


Az első csarnokba belépve, öreg gumi és gázolajszag keveréke a levegőben. Balra előtérben a HTM háború után szolgálatba állított "midibusza".


1956-os évjáratú arnhemi troli, manapság is aktív nosztalgiajármű a város hálózatán - egy pár méter munkavezetéket is építettek a mozgatásához. Amikor a Connexxion elnyerte a koncessziót, a város önkormányzata kikötötte, hogy a trolihálózatnak maradnia kell, mely az első és egyetlen Hollandiában.


Van Gerwen DAF B1500 alvázra karosszált busza.


Statikus műhely egy szobában.


Egy külön termet kapott az egyik elhunyt önkéntes 34 évnyi munkája: 150+ papírmasé busz. Nem csak holland, hanem más európai gyártóktól is számos, különböző generációs modellt készített el, melyek a virtuális cégének flottáját képezték.


Átvezető folyosó a másik csarnokba...


...ahol egy gázgenerátoros busz áll. Az utánfutóba fát/szenet pakoltak induláskor, majd az eltüzelésével a motor szívóhatásával - többkörös szűréssel és hűtéssel kiegészítve - vált tüzelőanyaggá a Második Világháború idején, amikor a kőolajszármazékokból hiány volt. Beindítani igazi kihívás volt...


A másik csarnok áttekintése.


1947-es évjáratú, Crossley Motors (brit) alvázra karosszált De Schelde felépítményes vonatpótló busz, kifele nyíló harmonikaajtókkal.


Domburg felépítmény DAF-alvázon 1965-ből. Az osztott és kifele nyúló szélvédő egészen megfogott, alatta lévő rész pedig a Roman Diesel azonos korszakból származó buszára emlékeztet kísértetiesen...egyúttal az utastérbe bepillantva nyilvánvalóvá vált, miért van mindegyik busz zárva.


A FRAM-nál (FRiese Autobus Maatschappij - Fríz Buszközlekedési Vállalat) használt babakocsik, melyeket az utasok használhattak.


Elsősegély-dobozok és poroltó-készülékek különböző korszakokból.


Egy másik CSA-I-es DAF-Hainje 1978-ból. Groningen helyi járatán rótta köreit, mint a "számbusz". Egyedi mintázatának indokát nem leltem.


A holland büntetés-végrehajtás (DJI) 1980-as évjáratú, 2004-ig állományban lévő fogvatartott-szállító busza (gevangenisbus). Volvo B6F teherautóalvázra a Berkhof által készített, egyedi felépítményezés. Szolgálati ideje alatt jellemzően Breda, Haarlem, Veenhuizen térségében szállított idősebb fogvatartottakat. A szélvédő alatt bal oldalt az "MJ": Ministerie van Justitie.


Volvo-Jonckheere (1962). Néhány darab közlekedett csak az országban, azok is mind magánvállalkozóknál. A képen látható három cégnél is közlekedett 1984-ig, első tulaja (Harmanni) összesen ötöt vásárolt a svéd alvázas belga felépítményes típusból. A tetőhosszsarok ablakozása megigéző, a kor technikai kihívásainak egyike lehetett adott ívre hajlított üveget gyártani.


Első csarnok, hátsó fele: Van Hool - DAF B1500 (1956). A Dijk Smilde cégjelzéséről egy eltűnt mesterség ugrott be, az aprolékos és precíz kidolgozást szemlélve: cégérfestő.


Witkar, a két személyes elektromos car-sharing egyik előfutára 1975-ből. A háromkerekű szerzet nem volt túl sikeres, sem megbízható, így nem sokáig volt elérhető Amszterdamban. A tetején a két érintkező a töltőcsatlakozója.


Manuális jegykiadó, balról jobbra: -tól; -ig; ár; jegytípus (?); nap; hónap; óra.


Ha az eddig látott járművek mellett látható, a busz korszakához hűen felöltöztetett manökenek nem lettek volna elegek, még két nagy szekrényben voltak tányérsapkák, formaruhák, nyakkendők, nyakkendőtűk, és egyéb ruhaviseletek...


Leyland alvázas helyközi Verheul 1958-ból. Még egy formaruha.


Mercedes LPT városi busz alvázra a Jonckheere-nál egyedi igények szerint karosszált busz 1964-ből. Összesen két darab készült belőle a Harmanni megrendelésére.


A teljes járműpark, még egy korábbi tablón.


A kijárat előtt van egy kis szuvenírbolt és kávézó, ahol egy terepasztalon egy kis troli rótta köreit felsővezetékről...

122 megtekintés1 hozzászólás