top of page
  • Szerző képeAron Sonfalvi

Rába buszok Jonckheere licenc alapján

Frissítve: 2022. szept. 22.

A buszgyártást a húszas évek végén Praga L teherautó-alvázra készített felépítménnyel kezdték el főként a Posta és a BART megrendelésére. A harmincas évek elején az Austro-Fiat licenc alvázra épült AFa típust kínálták, majd 1936-ban bemutatták a Rába Super-t a kisebb és egy évre rá a Speciál-t nagyobb karosszériával, az AF továbbfejlesztéseként. Képek ebből a korszakból itt találhatók.

Speciál. Fotó: Rába archívum.


A háborút követően a Speciál főegységeivel kooperációban megépítették a Tr3,5-öst. 1947-ben az Uhri Testvérek Karosszéria és Járműgyára csőd közelbe került, és ugyan a Rába részéről komoly vételi szándék mutatkozott az üzem iránt, a következő év politikai változásai nyomán államosították.


1986-ban a DAF SB2300-as kéttengelyes autóbusz alváz licencét vásárolták meg. Háromtengelyes, Rába által fejlesztett változatát kínálták Rába B206.52 jelzéssel, mely három évvel később az Ikarus 396.90-es alapjául szolgált. A rendszerváltást követően az Ikarus EAG megalapítása új lendületet adott a Rábának is, első közös együttműködésként az Ikarus 397-es („másfélemeletes”) busz járóképes alvázát szállították a mátyásföldi karosszálónak. Az árérzékenyebb megrendelőknek ezt követően sorra elkészültek az EAG típusainak Rába-alvázas változatai.


Az Ikarus rendszerváltás utáni nehéz éveiben lassult a hazai közforgalmú városi és elővárosi buszok cseréje. Ebben az érában döntött úgy a győri gyár, hogy újra saját buszgyártásba kezd. A cél egy egyszerűen és alacsony költségek mellett gyártható, megfizethető hazai elővárosi és városi típus volt. Több európai járműgyártóval tárgyalva végül a belga Jonckheere-rel sikerült megállapodni licencvásárlásról.


Jonckheere Communo és Berkhof Premier

A Jonckheere első, Berkhof-fal közösen fejlesztett városi-elővárosi szóló buszát 1995-ben mutatták be Communo kereskedelmi néven. Jelentős részük Volvo-alvázra épült, mindössze két darab alapjául szolgált Scania-alváz. Sík oldalfalak, ívelt tetőburkolat, ragasztott műanyag homlok- ás hátfal elemek, könnyen összeilleszthető és gyártható vázszerkezet, egyszerű belsőburkolatok jellemzik. A két- és háromajtós buszokból 1997-ig összesen mintegy száz darab szóló épült háromféle hosszváltozatban, ezek Belgiumban, Hollandiában és Svájcban álltak forgalomba. Csuklós Communo nem készült, és 1997 körül megszüntették a típus gyártását.


A hasonló megjelenésű Berkhof 2000NL Premier-t 1993-ban mutatták be, majd 1997-ben az alacsonypadlós változatát (2000NLF). Ebből készült szóló és csuklós; dízel, LPG, és troli is.

Jonckheere Communo és Berkhof Premier különböző változatokban. Fotók: Jon Hoogendijk.


Hazai gyártás és előkészületei

Az első gyártási ciklust öt évben és 500 buszban határozták meg, elindításához nagyjából hárommilliárd forintot fektetett be a vállalat. Ennek jelentős részét a korábbi vagonszerelde két vágányán létrehozott modern, festőüzem tette ki, melyben az egyik kamra csuklós buszok fényezésére is kényelmesen használható.


További új berendezések a vázgyártáshoz: digitális vezérlésű élhajlító, csőhajlító, plazma- és lézervágó, összeállító készülékek, tesztállás (ajtómechanika tartampróbára), műanyagformákhoz szerszámozás, esőztető kamra létesítése.

Contact 092-es vázállítás és belső kiszerelés. Fotók: Rába archívum.


Rába Premier és Contact

A Jonckheere belgiumi üzemében a Rába szakembereivel közösen megépítették 1998-ban az első szóló helyiközit (Contact 092) és csuklós városit (Premier 291). Az alváz hasonló az E94-eshez szállított változatokkal, eltérés a pedáltérnél, és a műszerfalnál található. Hazai gyártmányra cserélték a Communo-hoz képest, amit csak lehetett: az üvegezést, utastájékoztató rendszert, valamint rendelhető volt móri ülésekkel. A szólót az 1998-as BNV-n mutatták be itthon, és még azon évben harminc darabra érkezett megrendelés a központi volántender keretében.

Contact 092-es az 1998-as BNV-n...

...és Premier 291-es egy gyári felvételen. Fotók: Rába archívum.


Üzemben

A Jonckheere részéről elismerésüket fejezték ki a gyártást illetően. A szóló típuskínálat 2000-ben saját fejlesztésű 13,5 méteres kéttengelyessel bővült, majd a 15 méteres háromtengelyessel.

Saját fejlesztések: Contact 102 (13,5 m) és Contact 302 (15 m). Fotók: Rába archívum.


A hároméves gyártási ideje alatt további motorokkal (MAN) szélesedett az opciós paletta a korábbiak (Cummins, DAF, Rába) mellett. Gázüzemű változat készítése az országosan gyér tüzelőanyag-utántöltési ellátottság miatt nem merült fel. Tervek között szerepelt a midiváltozat, majd az alacsonypadlós szóló és csuklós. Utóbbiak is saját fejlesztés alapján készültek volna, és a BKV-val közösen: legyártottak egy Detroit Diesel-es demo alvázat, de a felépítményezése nem kezdődött meg.


Rendeléstől számítva negyedéven belül kulcsrakész buszt vállaltak, egyműszakos termeléssel évente legfeljebb 200 busz legyártására volt alkalmas az üzem. Összesen hat változat készült három év alatt:

  • 12 méteres városi kéttengelyes szóló (Premier 091),

  • 12 méteres elővárosi kéttengelyes szóló (Contact 092),

  • 13,5 méteres elővárosi kéttengelyes szóló (Contact 102),

  • 15 méteres elővárosi háromtengelyes szóló (Contact 302),

  • 18 méteres elővárosi csuklós (Contact 292),

  • 18 méteres városi csuklós (Premier 291).


A (kezdeti) típusproblémák:

  • elektronikai zavarok és kábelköteg problémák,

  • hegesztési pontatlanságból fakadó korai rozsdásodás a vázszerkezet több részén,

  • ragasztástechnológiai hibákból származó beázások és elválások,

  • csuklósoknál váztörések a farnehéz konstrukció miatt (szárazon egytonnás motor + nyomatékváltó).

Alapvető gépészetre (motor, nyomatékváltó, véghajtás) az első években kevés panasz érkezett, ellenben a karosszériával, mely több buszon utólagos visszajavításra szorult.


Ismeretes egy eset, amikor a még festékszagú Premier 291-es prototípus a győri Baross Gábor híd felhajtójának ívében mozgásképtelenné vált a becsuklásgátló meghibásodása miatt.

Érdekesség, hogy az első sorozat 30 busza még műanyag külsőborítással készült, azonban ez néhány hét alatt látványosan hullámosodni kezdett, így a következő évben alumíniumlemezekre módosították.


A szóló buszok átlagosan 25-30, a csuklósak 38-40 millió forintba kerülnek.



A gyártás megszüntetése

Korai konstrukciós hibákból lassan kilábalva 2001-ben – egy tanácsadócég vizsgálatát követően – a Rába Holding a gyártás megszüntetése mellett döntött gazdasági okokra hivatkozva. A pontos vizsgálati eredmények nem nyilvánosak. 1999-ben egy kezdeti felmérés még bizakodóan értékelte az elért eredményeket, s az első gyártási ciklusnak nagyjából a felénél jártak, amikor megszületett a döntés.


A vélt – de nem bizonyos – műszaki és gazdaságossági okok a gyártás korai megszüntetése mögött:

  • kis, kvázi egyedi sorozatok készültek magas élőmunka-igénnyel,

  • többízben kölcsönzött (betanított) munkaerő alkalmazása: olykor mire a technológiát (pl. ragasztás felületelőkészítése és helyes végrehajtása, hegesztési eljárások) megtanulták, újak álltak helyükre, és kezdődött elölről a betanulás élesben,

  • minőségi kifogások a gyártástechnológiából fakadóan (pl. vázas üzemből fényezőbe szabad ég alatt vitték át a kezeletlen vázszerkezetet, ha esett az eső, az hátrányosan befolyásolta annak élettartamát).

A Rába által szállított buszok száma drasztikusan csökkent, míg 1999-ben 105 buszból még 29-et a Rába szállíthatott, 2001-ben 99-ből csupán 2 busz kerülhet ki a Rába üzeméből.


Buszok gyártási év és típus szerint. Forrás Rába archívum.



Üzemeltetés további évei

Nem könnyítette a járművek fenntartását, hogy a 227 busz 18 társasághoz került. Egyes cégeknél csak néhány darab, míg máshol már észrevehető (20-30-as) nagyságrendben futottak. A Közlekedési Központok létrehozásával megkezdődött áthelyezésük, jellemzően az eseti akut járműhiány-csökkentésre: így kerültek olyan régiókba is, ahol addig nem futottak (csuklós Székesfehérváron). A múlt évekbeli volán központosítást követően megindult átfogó járműpark-megújításnak köszönhetően elkezdődött a selejtezésük. A sorok írásakor nagyjából hetven Premier és Contact van még forgalomban.



Az írás Szabó János, a Rába Technológiai Centrum archívuma kezelőjének segítségével készült.


Melléklet


Kapcsolódó bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page