- Lorászkó Balázs
IFA beszállító autóbuszok a MALÉV állományában
Frissítve: 2020. nov. 16.
A Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) jogutódjaként 1954-ben létrejött Magyar Légiközlekedési Vállalat (továbbiakban: Malév) a működésének 58 esztendeje alatt (1954 – 2012) számos úgy nevezett “beszállító autóbuszt” üzemeltetett. A közismert Ikarus autóbuszok mellett szolgált két különleges, tehergépkocsira épített beszállító autóbusz is.
A vállalat bázisrepülőtere az 1956-ban épült ferihegyi repülőtér (Budapest-Ferihegy, később Ferihegy 1) lett [1], ennek létesítésekor viszont nem építettek úgy nevezett beszállóhidakat, amely összekötné a terminál épületét a repülőgépekkel. (Ez a kialakítás a repülőtér 2012-es bezárásáig megmaradt.) Az utasok biztonságos eljuttatását a repülőgépekig előtéri beszállító autóbuszokkal oldották meg. Kezdetben a Malév Jármű Osztályhoz tartozó Ikarus 30 típusú buszok végezték ezt a feladatot [2][3][4], majd a flottát az 1960-as évek első felében Ikarus 556 típusú autóbuszokkal bővítették [3]. A következő tíz évben a buszok állapota sokat romlott, ráadásul a ferihegyi repülőforgalom növekedése a kiszolgálási igényeket is jelentősen fokozta. 1970-re a beszállító autóbuszok egyidejű foglaltsága már olyan mértékű volt, amely veszélyeztette a járatok menetrendjeinek betarthatóságát. Az Ikarus gyár ekkor már dolgozott a 280-as típusjelű csuklós buszon, illetve a 290-es jelű, kifejezetten repülőtéri beszállító autóbusz tervein (előbbi változat 1971-ben, utóbbi pedig 1977-ben mutatkozott be), de ezek ekkor még nem álltak rendelkezésre [3][4][5][6], csak a már alkalmazott Ikarus 556 típusú autóbuszok lettek volna rendelhetők.
Azonnali megoldásra volt szükség, és ezt az 1969-ben bemutatkozó IFA nyergesvontatók jelentették [7]. Ez a változat ebben az évben még csak tejszállító, üzemanyagtartályos és konténeres félpótkocsikkal volt elérhető, viszont megfelelő alapot nyújtott a Budamobil Ktsz. számára, egy beszállító busz felépítmény megalkotásához. Ekkortájt Európában több helyen is alkalmaztak teherautóhoz kapcsolt nyerges félpótkocsit, beszállító autóbuszként: a British Airways Leyland-vontatós szerelvényeket használt londoni reptereken [8], Zürichben egy Ford teherautóhoz csatoltak hasonló félpótkocsit [9] (utóbbi a luzerni közlekedési múzeumban a mai napig megtekinthető), de Amsterdamban is látható egy ilyen beszállítójármű, egy 1971-es filmfelvételen [10]. A járműszerelvény előnye, hogy a gépes rész elkülönítése lehetővé tette az alacsonypadlós kialakítást a félpótkocsin, amit az autóbuszok közül akkoriban kizárólag a Neoplan gyár egyetlen reptéri típusa tudott nyújtani. (A városi buszok körében 1976-ban jelent meg az első alacsonypadlós autóbusz, amely ugyancsak Neoplan gyártmány volt, és az N814 típusjelzést kapta [11].) További, nyergesvontatóra épített keletnémet autóbuszok: [17][18].
A Malév által megrendelt IFA beszállítóbuszok végül 1970-re készültek el [12]. A nyergesvontató IFA W50 L/S alapot (az akkori szabályoknak és szokásoknak megfelelően) az Autóker vállalat importálta a ludwigsfeldei gyárból, erre építette meg a Budamobil Ktsz. a személyszállító felépítményt. A nagyobb befogadóképesség, valamint a repülőtér sima betonburkolata miatt az eredetileg egytengelyes félpótkocsit mélybölcsős, kéttengelyes trélerre cserélték. Ehhez a futóművet a DIGÉP Diósgyőri Gépgyár dízeltargoncákra specializált részlege állította elő (az egykori Könnyűgépgyár), amely az akkori Béta villásemelők (targoncák) futóműjével volt azonos [12][13]. A felépítménybe a jobb oldalon kialakított kétszárnyú, oldalra nyíló, a fülkéből pneumatikusan vezérelhető ajtókon keresztül lehetett bejutni, de a karosszéria hátsó falán is kialakítottak egy kétszárnyú, kézzel működtethető ajtót. Belül, az oldalfalakkal párhuzamosan utasüléseket rögzítettek, a fennmaradó szabad tér állóhelyként szolgált. A felépítmény szellőzését az oldalüvegek felső részének befelé történő billentésével lehetett megoldani, az utazási idő rövidsége miatt másfajta szellőztető rendszert nem kellett kialakítani.
1. ábra: saját rekonstrukciós rajz a Malév 7-es számú IFA W50 L/S nyergesvontatójáról (gy. év: 1970), korabeli dokumentumok, képek és videók alapján (1971-es állapot) [12][14][15]
Ilyen IFA nyergesvontatóból két példányt üzemeltetett a Malév, az egyik a 7-es, a másik a 8-as azonosítószámot viselte. Vezénylésükről a forgalmi diszpécser rendelkezett, mindig az aktuális utaslétszámtól függően (ez jelenthetett egy, két vagy három autóbuszt, IFÁ-t és Ikarust vegyesen). 1973-ban a két IFA beszállító busz átkerült a Malév Jármű Osztályától az éppen megalakult Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósághoz (továbbiakban: LRI), és meg is kapták a Malév felirat mellé az LRI matricákat is. Ekkorra Ferihegyen az éves utasszámok már megközelítették (és 1974-re meg is haladták) az egymilliót, tehát az IFÁ-k is folyamatosan dolgoztak [12][16].
2. ábra: a Magyar Filmhíradó felvétele a Malév 7-es azonosítószámú IFA W50 L/S nyergesvontatójáról, 1971-ben (a [15] forrás pillanatképe, 9:08-kor)
3. ábra: a Magyar Filmhíradó felvétele a Malév 7-es azonosítószámú IFA W50 L/S nyergesvontatójáról, 1971-ben (a [15] forrás pillanatképe, 1:09-kor)
4. ábra: ismeretlen szerző felvétele a Malév két IFA W50 L/S típusú nyergesvontatójáról (az egyetlen ismert színes fénykép, amelyen mindkét beszállító autóbusz (részlete) látszik) [14]
Az IFA beszállítóbuszok átcsoportosítása egy új feladatkörrel is szolgált: az LRI ugyanezeket az IFA nyergesvontatókat sorozta be a kanadai Sicard hómarók elé, téli pályatisztítási feladatok végrehajtására. Ilyenkor az utasszállító felépítményt lekapcsolták, és helyette csatlakoztatták a hómarókat. Ezek hagyományos vonószemmel kapcsolódtak, a nyeregszerkezetre pedig betontömböket helyeztek, a megfelelő tapadás biztosítása érdekében [12]. (Lásd még: [19].)
Ebből az időszakból származik egy érdekes felvétel, amelyen az egyik malévos IFA W50 L/S nyergesvontató látható, de már utasszállító félpótkocsi nélkül, hómaró pótkocsival. A kép érdekessége, hogy a korabeli aláírás szerint a gépek a látványos hóeltakarítást az M7-es autópályán végzik – noha valójában a ferihegyi kifutópályán dolgoznak. Nem tudni, hogy pusztán tévedésről van szó, vagy pedig szándékosan mutatták be a jóval hatékonyabb ferihegyi takarítást úgy, mint ahogyan az autópályát is takarítanák, de a képi emlék mindenképpen említésre érdemes.
5. ábra: a Malév egyik IFA W50 L/S nyergesvontatója, a ferihegyi kifutópályán – hibás képaláírással [19]
1975-ben elkezdődött a több tucatnyi Ikarus 280.15 típusú beszállító autóbusz beszerzése, amelyek kiváltották nem csak az öregebb Ikarus 30 és 556 típusú buszokat, hanem a két IFA beszállítóbuszt is [6][12][17]. A két felépítményt selejtezték, az egyik egy kertészetbe került, a másikat a Malév Jármű Osztálya használta még egy darabig, ideiglenes irodaként. A két vontató szolgálatban maradt, az 1980-as évek elejéig, de ekkor már csak a Sicard hómarókat húzták. A nagyobb teljesítményű, Schörling márkájú hómarók érkezésekor ezeket az IFÁ-kat is selejtezték, az új hómarók vontatásához már erősebb Liaz teherautókat használt az LRI [12]. Sem a felépítmények, sem a vontatók pontos utóélete nem ismert, bár egy, a Malév által üzemeltetett példányokhoz nagyon hasonló fényezésű IFA nyergesvontató megtalálható Tarcal külterületén, és az irodaként használt felépítményt is látni vélték Budapest környékén, a 2000-es évek elején.
6. ábra: ismeretlen szerzők felvételei további, korabeli nyergesvontató beszállítóbuszokról, amelyek az ötletet is adhatták (fent: British Airways, London, lent: Swissair, Zürich, utóbbi példány már a luzerni múzeumban) [8][9]
A cikk a készülő “IFA teherautók magyarországi története” című könyv vonatkozó fejezetének kis mértékben szerkesztett, képekkel kiegészített, elektronikus változata.
Források:
[1] MTI: 66 év után vége: a Malév története képekben és az utolsó elköszönés (2012. 02. 03.; letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[2] Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története, 30. oldal, Budapest, 2008. (ISBN 963 9005 85)
[3] Istvánfi Péter: Ikarusok Ferihegy kötelékében (2010. 04. 04.; letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[4] Járai Tamás: A Malév ment, ők maradnak – a földi flotta szép napjai (2012. 02. 14.; letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[5] Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György: Az Ikarus évszázados története, 130. oldal és 272. oldal, Budapest, 2008. (ISBN 963 9005 85)
[6] Az utasbeszállító csuklós busz újjászületik (2016. 03. 23.; letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[7] Frank Rönicke: Schrader-Typen-Cronic: IFA W50 / L60 (1965-1990), 32-34. oldal. Stuttgart, 2013. (ISBN 978-3-613-03592-8)
[8] Leyland vontató, kéttengelyes autóbusz félpótkocsival (kép) (letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[9] Ford vontató, egytengelyes autóbusz félpótkocsival (kép) (letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[10] Negyedszázad magyar légikrónikája (4:30 időpillanatban), Magyar Filmhiradó, 1971. In: Filmmúzeum, feltöltve a youtube.com csatornára (letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[11] 10 Jahre Niederflurbusse am Niederrhein (letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[12] Sávos Lajos, a Malév Jármű Osztály egykori munkatársának visszaemlékezései (1972-től)
[13] Diósgyőri Gépgyár 1944 – 1999 (Magyar Országos Levéltár, jelzet: XXIX-F-202) (letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[14] Ismeretlen szerző: a két IFA nyergesvontató Ferihegyen (kép) (letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[15] Negyedszázad magyar légikrónikája (1:06 és 9:10 időpillanatokban), Magyar Filmhiradó, 1971. In: Filmmúzeum, feltöltve a youtube.com csatornára (letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[16] A Budapest Airport Zrt. története (letöltve: 2016. 07. 23.), url:
[17] Keletnémet nyergesvontató, egytengelyes félpótkocsival és autóbusz felépítménnyel (archív fénykép) (letöltve: 2016. 09. 16.), url:
[18] Keletnémet nyergesvontató, kéttengelyes félpótkocsival és emeletes autóbusz fel-építménnyel (archív fénykép) (letöltve: 2016. 09. 16.), url:
[19] A MALÉV egyik IFA W50 L/S nyergesvontatója, Sicard hómaróval, a kifutópályán (archív fénykép, hibás képaláírással) (letöltve: 2017. 01. 25.), url: