VDL Citea LLE-120 teszt
Frissítve: 2020. nov. 18.
A hosszú tesztről ugyan (eddig még) nem volt sajtókommunikáció a Cég részéről, s a honlapjukra sem került fel semmiféle PDF a gépről, de a csuklós Modulóhoz hasonlóan ez is kapott Futár fedélzeti egységet – kicsivel több, mint egy hónapig marad a városban. Ezzel a géppel már sikerült Aachen-ben is összefutnom, sóhajtoztam is, hogy vajon jön-e Budapestre tesztre, s netán vesznek-e valaha ilyet itthon – óhajom első fele már teljesült, remélem, a második is fog. (Aachen [pontosabban az ASEAG] egyébként 5 darabot vett kezdésnek idén év elején a tavalyi teszt tapasztalatai után.)
Nem keresek (vagy gyártok) összeesküvés-elméleteket arról, hogy éppen a hazai kiskerekes fővárosi tesztje után két hónappal érkezett egy másik, ezúttal külföldi 19,5"-es kerékméretű busz. Inkább örülök, hogy egy robusztus, és a gyártó országában (+ még számos másik helyen is) oly’ népszerű busz végre eljutott hazánkba is. A busszal a hazai konkurencia egy kis erőfeszítéssel igenis versenybe tudna szállni, s nem tudom, miért nem lépik ezt meg évek óta – de ezzel a költői kérdéssel nem vagyok egyedül. A gépet elsőként a 141-esen futtatják, utána a 15/115-ös és az 53-as következik. Az első és a második vonalakat illetően jó döntést hoztak (a busz kétajtós mivolta miatt), az 53-ason még érhetik meglepetések a vezetőket esetleges késések ürügyén.
Az elődmodellből használtan néhány éve vásároltak már itthon: az Ambassador 200-asból fut a DDKK Zrt-nél (Pannon Volán), a Homm Kft-nél, valamint a TükeBusz-nál. A Citea elsősorban megjelenésében nyújt többet, valamint értelemszerűen Euro VI-os erőforrást applikáltak bele (+ könnyített vázszerkezetű). Külsőleg engem jobban megnyert, mint az Econell. És ha már tesztbusz, igen, legyen hivalkodó a megjelenése, bárhol is vetik be: jól festő matricázást kapott a gép és egy lényegre törő feliratot. Az ajtók 1-2-0 kiosztásúak, s mindkettő sikló-rendszerű.
Az utastér puritán, de ugyanakkor jobb/kellemesebb benyomású anyagválasztások jellemzik, mint az Econell-t, nem beszélve az éles letörések hiányáról, valamint a sarkok szebb eldolgozásáról.
Ugyanakkor a légcsatornákat burkoló elemek + szélfogók sokkal érzékenyebbek voltak az úthibákra (és kezdtek el recsegni kéretlenül), mint a hazai vetélytársnál. A Futár ellenére a megállókat a még mindig (és mindenkoron) üzembiztos műanyag táblákról lehet leolvasni, melyeket szigetelőszalaggal rögzítettek a kívánt pozícióban.
Nekem tetszik, sőt, bízom benne, hogy korábban kifejtett kétrészes óhajom másik fele is teljesül, ugyanis az Econell-hez hasonlóan ez is teljesen ideális a LE-kialakításával az elővárosi, kifutó vonalakra, pont, amilyen a 141-es. A 15/115-ös jellegű vonalakon pedig a napközbeni csekély utasszám miatt gondolom megfelelő választásnak. A BKV Zrt. részéről pedig nem tudom, mennyire szervezett ez a "tavaszi kiskerekűek tesztje", de mindenképpen üdvözlendő, hogy ezt is kipróbálják tapasztalatszerzés-gyanánt a Credo után.
Frissítés [2016.06.01.]: felkerült a műszaki paraméterekről egy PDF a BKV Zrt. oldalára.
Frissítés [2016.07.01.]: a tesztet meghosszabbították július 16-ig.