• Sonfalvi Aron

Egy kis utómunka

Frissítve: nov 18

Nem vagyok a telefonos fényképkészítés híve, de kivételesen ráadtam a fejem. Hogy miért is nem: nem erre való. Jó megvilágítás esetén kiváló képet csinál, de szürkületben már „szenved”. A busz aktuális helyzetében sok minden volt, csak megfelelőnek mondható fotózási fényviszonyok nem. A jármű orrát sütötte a Nap teljes erejével (amennyire még szeptember elején képes ilyenre), míg az oldalát a fák szinte teljes mértékben leárnyékolták.


De annyira azért képes az okostelefon is, hogy meg tudom neki mondani, hova mérje a fényt, ami alapján felvételt készít. Így hát készítettem – nagyjából azonos helyről – két képet: egyiknél az elejére kértem a fénymérést, a másiknál az oldalára. Az eredmény itt tekinthető meg:

Fénymérés és fókusz a homlokfalon...


...és az oldalfalon.


Fogtam a fejem, hogy mi lesz ebből, ha lesz egyáltalán valaha. De végül megnyitottam a jól ismert "utómunkáló" programot, és nekiláttam. Fontosnak tartom leírni, hogy se grafikus nem vagyok, se profi fotómanipulátor. Mindössze hobbiszinten foglalkozom ezzel. Két irányt mutatok be, ugyanis többféle lehetséges megoldást próbáltam ki, és így választottam ki a leginkább „szalonképes” verziót végül, amit megőrzésre eltettem.


Első verzió: rétegek egymáson

Első nekifutásra a két képet egymásra helyeztem, és az egyik réteg átlátszóságát (Opacity) állítottam egy olyan értékre, hogy láthassam a kettőt egymáson. Mivel a fotó készítésekor akarva-akaratlanul arrébb vándorolt a kezem a két kép között, így pontosan fedésbe kellett hozni a két képen a buszt. Ezután jöhetett az átlátszóság pontos beállítása, végül a réteg rögzítése. És még néhány „finomhangolás”: expozíció, fényerősség, kontraszt, színgörbék. A végeredmény jobb lett, de számomra nem volt meggyőzően világosabb az oldala, pedig ez a cél. (Az pedig szintén rontja az összélményt, hogy volt némi légmozgás a két kép között, így a faágak és a molinó nincsenek fedésben sajnos.) A réteges megoldás számomra nem hozta az elvárt eredményt.

Ez így még kevés lesz.


Második verzió: csak vicc

Csak vicc, hiszen cél a tudásomhoz és lehetőségemhez mérten a lehető leginkább valósághoz közel álló kép előállítása és megőrzése. Ez csupán demonstratív jelleggel, hogy ebben az irányban indultam el, mint következő lépcső.

Hunyorítva sem "szalonképes".


Harmadik verzió: az oldalfal kivágása

Mindenféle finomkodás nélkül egyéni kivágás paranccsal kijelöltem a világosabb képen a busz oldalát, majd átpakoltam a sötétebbre – mivel fő célom még mindig az oldalfal világosabbá varázsolása. Hogy miért nem fordítva rendeztem át a buszt? A sötétebb képen sokkal hitelesebb az égbolt színe, illetve kevesebb dolog van túlexponálva.


Így nézett ki a helyzet a ráhelyezés után:

Kissé hiteltelen egyelőre.


Ezután – az említett légmozgás miatt – kicsit igazítani kellett az árnyékokon, ez nem lett igazán finom munka, talán ez a legnehezebb része. Az árnyékok korrigálásán felül talán mindenkinek feltűnik, hogy a frissen kicserélt buszoldal jóval hidegebb színek tekintetében: így hát kapott egy kis melegítést. Aztán ízlés szerint egy kis kontrasztot, fényerőt, expozíció-kompenzációt, színkorrekciót, és végül létrejött az a verzió, amire végül azt mondtam, hogy megfelelő lesz megőrzésre:

Végleges változat.


De ez olyan "munka" (inkább szórakozás ebben a kontextusban), amit sosem lehet befejezni, csak abbahagyni. (Például a faágakkal való pepecselés már kimerítette volna azt az időkeretet, amit ez az egész megér.)



27 megtekintés

Feliratkozás

A megadott e-mail címre értesítést küldünk, ha új írást teszünk közzé.

 RSS feed

© 2020 BusWorld blog 2.0