Mercedes Sprinter City 45 tesztbusz
Frissítve: 2020. nov. 16.
A BKV Zrt. által üzemeltetett minibuszok darabszáma „statisztikai hiba”-méretű a teljes flotta darabszámát tekintve: 3 darab Vehixel Cytios 3 tartozik a Cinkotai üzemegységhez és 5 darab Renault Master az Óbudai Divízióhoz, melyek közül 1 darab jár menetrend szerinti járaton (219), míg a többi négy taxi-rendszerben üzemelő mozgáskorlátozott szállító példány. A Cytios-ok idén 10, míg a Master-ek 8 évesek lesznek, így a cseréjük napirendre kerülése időszerű, de nem reális.
Minibuszok a BKV Zrt-nél.
A tesztre bevetett példány a Mercedes-Benz Sprinter City 45-öse, annak is a 2017-es kivitele, melyet szeptember közepén mutattak be. A tesztelése az alábbiak szerint zajlik Budapesten az egyes viszonylatokon:
2018. március 13-14.: 298;
2018. március 15-18.: 121;
2018. március 19-20.: 297;
2018. március 21-23.: 219.
Hossz: 7 361 mm; Szélesség: 1 993 mm; Magasság: 2 790 mm; Tengelytáv: 4 325 mm; Fordulókör-átmérő: 15 300 mm; Belépőmagasság: 270 mm; Megengedett legnagyobb össztömeg: 5,3 t; Motor: OM 651 (Euro VI-os, soros, négyhengeres, turbótöltött, 2 143 ccm), 105 kW-os maximális teljesítménnyel és 360 Nm maximális forgatónyomatékkal; Váltó: 7G-Tronic Plus (hétsebességes automatikus váltó); Ülőhelyek száma: 13; Állóhelyek száma: 9 (egy kerekesszékes utas esetén: 5).
A külső megjelenéséről sokat nem lehet szaporítani a szót: Sprinter. A megszokott és jól ismert elemekkel felvértezve, de a temérdek, Sprinter-alvázra karosszáló kis- (vagy éppen már nagy-) üzem aránytalan megoldásai helyett itt „gyári”, (vagy inkább gyártói) kivitelről beszélhetünk, s mondhatni formatervező is látta az összképet, ami azért jót tesz az ilyen, amúgy is kisméretű daraboknak.
Alvázra karosszált aránytalan minibuszok témakörben példaként a fentebb látható Cytios álljon itt, illetve továbbiakat tekinthet meg a Busworld 2017 minibuszos beszámolójában.
A tesztbusz kivitelére mondhatjuk, hogy „luxus”, azonban ha vásárlásra kerülne a sor, minden bizonnyal nem ilyen felszereltséggel kérné a BKV Zrt.
A kívülről hosszúkásnak, de keskenynek, s ezáltal szűkösnek mutatkozó járműbe belépve pozitív csalódás ért, noha nem vagyok kifejezett rajongója a kategóriának: nagy tér, kellemes belmagasság, sok (kissé bezsúfolt) ülőhely. A Mercedeshez méltóan minőségi eldolgozások és kialakítások mindenütt, az ülések mellett a manapság egyértelműen már „alap felszereltséggé” vált USB-töltőpontok. A nagy tér ellenére elsőre csekély számú kapaszkodót lát az ember, azonban jobban megnézve „mindenkinek” jut(hat) az álló felületek környékén.
Az utastér.
Eldolgozások & részletek.
Inkább egy kényelmes tempójú járatra alkalmas, mintsem egy sietős, feszített menetidejű viszonylatra. Az automata váltó megfontoltan vált, s a sofőr elmondása alapján a motor is valamivel lomhább, mint a Vehixel-ekben található. A lomhaságon „vasárnap délután” az ember hamar túlteszi magát (hova rohanni) viszont a laprugós (hajtott) hátsó futómű pattogása – az egyébként luxus minibuszt – is képes a budapesti utakon egy kis Ikarus 266-os utánérzéssel megtölteni: a hátsó (4 üléses) sorba csak vállalkozó szelleműek foglaljanak helyet.
Az ajtóműködtetés elektromotoros, és lengőszárnyakhoz képest meglepően gyorsan nyílik és záródik is. A temérdek, egymással szorosan érintkező belső műanyag borítás viszont újabb pozitív csalódásként roppant csendben viselte a gyalázatos útviszonyokat is.
Összességében tesztbuszként örvendetes, hogy megfordult egy ilyen is már a városban (legutóbb tesztelt minibusz a Sprinter City 77 volt, azt megelőzően pedig a VW-Kutsenits City, s ezzel be is zárult a kör). Viszont ameddig a teljes BKV flottában 3+5 darab minibusz fut, míg cserére érett (használt) szólóból és csuklósból pedig nagyságrendekkel több, addig nem érzem létjogosultságát vadonatúj Sprinter vásárlásának. Annak ellenére, hogy hétvégente több viszonylaton is ideálisabb lenne a mini (vagy akár csak midi), mint a szóló.