Solaris és a design

Ideje jobban szemügyre venni a lengyel gyártó termékpalettáját is, hiszen tavaly év végén bemutatták – hosszas várakoztatás után – a negyedik generációs Urbino-családot. Mitöbb, terítékre került a duplacsuklós Urbino készítésének is terve. Sajnos negyedik generációt még nem volt lehetőségem élőben szemügyre venni, így marad az első három egymáshoz „méregetése”.

A konkurensekhez képest (például egy Mercedes Citaro C1 és a faceliftes utódja) az évek folyamán finomabb, de mégis sokkal áthatóbb ráncfelvarrást végeztek a homlokfalon. A nagyobbnak titulálható változtatások inkább az első és a második generáció között jelentkeznek: a homlokfali osztás már lefut egészen a lökhárító aljáig, valamint a két lámpafészek (és a közöttük futó összeköttetés) sokkal kompaktabb egységet képez a homlokfalon. A gyártó (egyik) jellegzetes vonása is lazább lett a második generációnál: a szélvédő alsó íve. Utóbbinál ez már egészen a jármű vezető felőli oldaláig fut, gyenge átmenetet képezve az ív és az egyenes között. A lámpafészkek se maradjanak ki: keskenyebbek lettek, és tekintélyt parancsoló módon a széleit felfelé ívelték, és a kissé szokatlanul odaskiccelt helyzetjelző + irányjelző is „kimászott a helyére” a ráncfelvarrást követően. A LED-es menetfény náluk legbelülre került (a harmadik generációnál). Kisebb ívelést kapott az oldalfal-tetősík átmenet is, ezzel is sokat javítottak a megjelenésen.

Harmadik és második - minimális finomítások képezik az eltéréseket csupán.

A harmadik generációnál nem történtek olyan egetverő újítások a formatervet illetően. Egyedüli látványosabb dolog a lökhárító monotonságának megtörése a lámpafészkek alatt: egy süllyesztést szerkesztettek bele. Ezenfelül a lökhárító középső, rendszámot is magába foglaló része lett kissé feljebb húzva. Ez a „másodikoknál” tényleg kissé lent helyezkedett el.

Első és harmadik - markánsan áttervezett hátfal.

A hátfal volt az a része az Solaris-oknak, ami igazán nagy változáson ment át az első generáció leváltásakor. Eleinte – hasonlóan az elöl látható elrendezéshez – jobban szétnyílt a lámpafészek, melybe belekerült a három kis körlámpa. Aztán a második generációnál – még inkább egységesítve a homlokfalon tett átszerkesztésekhez – már szinte egyvonalban van minden. Egyszerű, de mégis szép. Mondjuk a lökhárító már tényleg annyira leegyszerűsödött, hogy szinte nem több négy vonalnál, amit kitöltöttek síkban anyaggal. Több ívelés azért elférne rajta. (Bár lehet, hogy ezzel apelláltak már a negyedik, végképp „elkockásított” generáció irányába.) A lámpákat magába foglaló „vonal” azért a végein kapott egy felkanyarítást – előnyére. A rendszám elhelyezése pedig erős fejvakarást okozott számomra, az első kivitelnél még sikerült „normális” helyre tenni. Ezt észrevették, a harmadik generációnál már lekerült a lökhárítóra.

És kihagyhatatlan, mivel szerves része minden Solaris-nak a gyártó „kabalafigurája”, a zöld tacskó. Ez minden termékükre rákerül, az első generáció óta, ezzel is bővítve az arculati elemeket és felismerhetőségüket.