Aron Sonfalvi
UtastĂĄjĂ©koztatĂł kijelzĆk jĂĄrmƱveken | 2. rĂ©sz
FrissĂtve: 2020. nov. 17.
> > > I. rész itt < < <
A mozgĂł alkatrĂ©szek likvidĂĄlhatĂłsĂĄga (gazdasĂĄgossĂĄg tekintetĂ©ben) mintegy Ă©vtizeddel ezelĆtt kezdett nagyobb mĂ©reteket ölteni Ă©s jobban elterjedni: megjelentek az elsĆ, tisztĂĄn LED-es kijelzĆk. HasonlĂłan a dotflip-es technikĂĄhoz, ezek is panelekbĆl Ă©pĂŒltek fel, melyekre az egyes gyĂĄrtĂłk sajĂĄt megoldĂĄsaik szerint felĂŒlet- vagy furatszerelt LED-eket Ă©pĂtettek.
Egy borostyĂĄnsĂĄrga BUSE kijelzĆ rĂ©szlete (fotĂł: BUSE)...
...Ă©s egy kĂ©k LED-es Lawo szintĂ©n közelrĆl. FotĂł: Lawo.
Az LED-ek ĂŒzemideje (Ă©lettartama) igen magas, fogyasztĂĄsa kedvezĆ, Ă©s a legkritikusabb mƱködĂ©sbeli rĂ©sz (=mozgĂĄs) hiĂĄnyĂĄban elmĂ©letileg karbantartĂĄsmentes kijelzĆk szĂŒlettek. Azonban ĂșthibĂĄk mĂ©g mindig problĂ©mĂĄt okoznak: az egyes csatolĂłk ezeknĂ©l is kĂ©pesek szĂ©tcsĂșszni, jel hiĂĄnyĂĄban pedig âsötĂ©t oldalukatâ mutatjĂĄk a LED-ek/kijelzĆk, vagy Ă©ppen hibĂĄs (rĂ©sz-) adattal dolgoznak.
A LED-es kijelzĆk erĆs fĂ©nyben (szembe tƱzĆ napsĂŒtĂ©s) is olvashatĂłk kell maradjanak. Ehhez minden kijelzĆbe szerelnek egy "kifelĂ© nĂ©zĆ" fĂ©nyĂ©rzĂ©kelĆt, Ă©s ennek alapjĂĄn minĂ©l erĆsebb a kĂŒlsĆ fĂ©ny, annĂĄl nagyobb fĂ©nyerĆvel vilĂĄgĂtanak a LED-ek.Â
Meglazult a DVI-kĂĄbel, hibĂĄs jel --> hibĂĄs szĂn.
Itthon az elmĂșlt nĂ©hĂĄny Ă©v beszerzĂ©seiben (SST-k, MB C2G-k, Volvo 7900A, MAN Lionâs City, stb.) csak ilyen technolĂłgiĂĄjĂș kijelzĆ talĂĄlhatĂł. A gyĂĄrtĂłk (Lawo, BUSE, bustec, mobitec, aesys, Gorba, stb) esetenkĂ©nt eltĂ©rnek a megoldĂĄsok Ă©s kivitelezĂ©sek mĂłdjĂĄban, de a vĂ©geredmĂ©ny ugyanaz. A LED-ek fajtĂĄjĂĄban, szĂnĂ©ben, elhelyezĂ©si sƱrƱsĂ©gĂ©ben lehetnek lĂĄthatĂł kĂŒlönbsĂ©gek. Az elĆzĆ rĂ©szben bemutatott gyĂĄrtĂłkhoz hasonlĂłan nĂ©melyik itt is csak kijelzĆvel (BUSE) vagy csak vezĂ©rlĆvel (AEG), esetleg mindkettĆvel (R&G) foglalkozik.
A fedĂ©lzeti vezĂ©rlĆegysĂ©g (OBU â On-Board Unit) intĂ©zi a kijelzĆkĂ©pek vĂĄltĂĄsĂĄt, (ĂĄltalĂĄban) egy RS-485-ös kommunikĂĄciĂłs hĂĄlĂłzaton keresztĂŒl csatlakozik a kijelzĆ(k)höz. Soros elĂ©rĂ©sƱek, Ăgy a homlokfalitĂłl kĂvĂŒl hĂĄtrafelĂ© haladva, majd vĂ©gĂŒl a belsĆ kijelzĆket utasĂtja a kĂ©rt pixelek ĂĄtforgatĂĄsĂĄra, vagy LED-ek felvillanĂĄsĂĄra [9].
A metodika, ami szerint lĂ©ptet (belsĆ kijelzĆknĂ©l) gyĂĄrtĂłnkĂ©nt/megrendelĆnkĂ©nt eltĂ©rĆ: a FOK-Gyem pĂ©ldĂĄul az ajtĂłvĂ©gĂĄllĂĄs kapcsolĂłtĂłl fĂŒgg elsĆsorban (mĂĄsodsorban pedig kĂŒlön gombbal lehet lĂ©ptetni a mƱszerpultrĂłl), mĂg pĂ©ldĂĄul a CombinĂłkba szerelt GSP vezĂ©rlĆ az elĆre betĂĄplĂĄlt megĂĄllĂłtĂĄvolsĂĄgok szerint vĂĄlt.
A vezĂ©rlĆ egysĂ©g felprogramozĂĄsa vĂĄltozatos megoldĂĄsokat hozott az egyes gyĂĄrtĂłkat szemlĂ©lve. A FOK-Gyem esetĂ©ben egy RS-232-es csatlakozĂłn keresztĂŒl lehetett frissĂteni az adatbĂĄzis (kĂŒlön kĂĄbelt igĂ©nyelt, elkĂ©szĂtĂ©sĂ©t lĂĄsd lentebb).
A Vultron esetĂ©ben ez mĂĄr PCMCIA memĂłriakĂĄrtyĂĄra vĂĄltozott meg, ahogy a lentebb bemutatĂĄsra kerĂŒlĆ cĂ©gek esetĂ©ben pedig szintĂ©n valamilyen memĂłriakĂĄrtyĂĄval törtĂ©nik az adatbĂĄzis-frissĂtĂ©s (pl. HC Linear â SD kĂĄrtya). Az adatbĂĄzis elkĂ©szĂtĂ©se/szerkesztĂ©se pedig szĂĄmĂtĂłgĂ©pes programmal, egyik ilyen kezdĆkĂ©pĂ©t Ă©s felhasznĂĄlĂłi felĂŒletĂ©t lĂĄsd lentebb.
A Vultron VAS program kezdĆkĂ©pe...
...Ă©s felhasznĂĄlĂłi felĂŒlete.
A gyĂĄrtĂłnkĂ©nt eltĂ©rĆ betƱtĂpus Ă©rtelemszerƱen nem a kijelzĆn mĂșlik, hanem azon, hogy az azt kezelĆ vezĂ©rlĆegysĂ©get milyen adatbĂĄzissal töltöttĂ©k fel.Â
EgymĂĄs mellett a kĂŒlönbsĂ©g: balra egy, mĂĄr FUTĂR-ral vezĂ©relt Annax, jobbra egy, mĂ©g GSP-ĂĄltal vezĂ©relt Annax.
FUTĂR vezĂ©relte FOK-Gyem.
A jelenleg elĂ©rhetĆ vezĂ©rlĆegysĂ©gek nagy szĂĄmĂĄnak egyik hĂĄtrĂĄnya, hogy nem minden kijelzĆvel kĂ©pesek kommunikĂĄlni. Ăgy pĂ©ldĂĄul sok, hasznĂĄltan vĂĄsĂĄrolt busznĂĄl nagyobb kihĂvĂĄst (befektetĂ©st) jelent(ett) a kijelzĆk Ă©letre keltĂ©se. Ahhoz, hogy ez mƱködjön, egy megfelelĆ csatolĂłval kell elhĂĄrĂtani a ânyelviâ akadĂĄlyokat a kĂ©t egysĂ©g között.
2012-ben ezek sem vĂ©letlenĂŒl kerĂŒltek Ăgy utcĂĄra: a frankfurti kijelzĆk (vezĂ©rlĆ hiĂĄnyĂĄban) nem mƱködtek, Ă©s a FUTĂR sem kommunikĂĄlt velĂŒk. AzĂłta mindegyik borostyĂĄnsĂĄrga LED-es BUSE egysĂ©geket kapott kĂvĂŒlre.
Ahogy mĂĄr szĂłba kerĂŒlt, a kommunikĂĄciĂłs metĂłdus nem vĂĄltozott jelentĆsen: többnyire mĂ©g mindig az RS-485-ös soros kommunikĂĄciĂłt [10] alkalmazzĂĄk, ha nem tartalmaznak a vezĂ©rlĆk olyan tovĂĄbbi funkciĂłkat, mint pĂ©ldĂĄul a GPS-es monitorozĂĄs. Ha a komplexebb Ă©s Ășjabb vezĂ©rlĆkrĆl van szĂł (akĂĄr FUTĂR, akĂĄr HC Linear kaposvĂĄri buszokba szerelt egysĂ©gei), mĂĄr nem elegendĆ a közlendĆ (pl. GPS-igĂ©nyelte) adatmennyisĂ©ghez az RS-485-ös sĂĄvszĂ©lessĂ©ge Ă©s adattovĂĄbbĂtĂĄsi rĂĄtĂĄja, Ă©s ezĂ©rt ethernet (CAN) hĂĄlĂłzaton ĂĄt kommunikĂĄlnak. Az egyes perifĂ©riĂĄk ĂĄltalĂĄban egy switchen keresztĂŒl kapcsolĂłdnak a vezĂ©rlĆhöz, a switch pedig az ethernet hĂĄlĂłzaton csatlakozik a vezĂ©rlĆhöz Ă©s a kijelzĆkhöz (pontosabban ethernet kĂĄbelen, azaz nĂ©gy csavart Ă©rpĂĄron kĂŒldi ki a DVI-jelet).
A beltĂ©ri kijelzĆk â mivel lĂ©nyegĂ©ben egy PC vezĂ©rli Ćket â kĂ©pesek kĂ©pek megjelenĂtĂ©sĂ©re vagy videĂłk lejĂĄtszĂĄsĂĄra, amely ideĂĄlis pĂ©ldĂĄul egy tesztbusznĂĄl.
ManapsĂĄg nĂ©pszerƱ, hogy hagyomĂĄnyos kijelzĆ helyett az utastĂ©rbe TFT-monitort Ă©pĂtenek be: ezeket egy kĂŒlön szĂĄmĂtĂłgĂ©p hajtja meg â de hasonlĂłan a kĂŒlsĆ kijelzĆkhöz â csatlakoztatva vannak a vezĂ©rlĆhöz (a szĂĄmĂtĂłgĂ©p biztosĂtja a szĂnes hĂĄtteret, grafikĂĄkat, miegymĂĄst, mĂg a vezĂ©rlĆ a megjelenĂtĂ©sre kerĂŒlĆ adatokat szolgĂĄltatja). ElĆnyĂŒk a jobb ĂĄttekinthetĆsĂ©g, a nagyobb mĂ©ret miatt pedig a több közlendĆ informĂĄciĂł egyidĆben törtĂ©nĆ megjelenĂtĂ©se.
Itt Ă©ppen kicsit eltĂ©vedtek a közlendĆ dolgok a grafikĂĄban.
Ahogy a kommunikĂĄciĂłs eljĂĄrĂĄsok, a kijelzĆk mĂ©rete Ă©s minĆsĂ©ge is javult, Ășgy az adatbĂĄzis frissĂtĂ©se is könnyebb lett mĂĄra (RS-232 --> PCMCIA --> SD kĂĄrtya). A FUTĂR esetĂ©ben GSM-hĂĄlĂłzaton GPRS-kapcsolattal törtĂ©nik automatikusan a frissĂtĂ©s, amikor Ă©rzĂ©keli a vezĂ©rlĆ, hogy telephelyen tartĂłzkodik a jĂĄrmƱ. Ez a helymeghatĂĄrozĂĄsos rendszer (GPS) az ITF (valĂłsidejƱ jĂĄrmƱkövetĂ©s Ă©s utastĂĄjĂ©koztatĂĄs) jelenleg legkorszerƱbb vĂĄltozata, mely rengeteg mindenre bevethetĆ az alap dolgokon felĂŒl:
valĂłsidejƱ, eseti dolgok kiĂrĂĄsa (forgalmi terelĂ©s),
ĂĄtszĂĄllĂĄsi kapcsolatok valĂłs idejƱ megjelenĂtĂ©se,
Ă©s nĂ©hĂĄny, a kijelzĆhöz szorosan nem kapcsolĂłdĂł dolgokra is: megtett kilomĂ©ter, akĂĄr jĂĄrmƱdiagnosztika, alkatrĂ©szek valĂłsidejƱ ĂĄllapotfelĂŒgyelete [Structural Health Monitoring], etc).
Budapest elsĆ (tesztrendszerƱ) ITF-rendszerĂ©rĆl valamivel bĆvebben itt lehet olvasni [11].
A vezĂ©rlĆegysĂ©g â perifĂ©ria kommunikĂĄciĂł törtĂ©nhet LIN-Bus hĂĄlĂłzaton is. A LIN-Bus [12] a CAN-Bus egyszerƱbb vĂĄltozata, Ă©s mintegy kiegĂ©szĂtĂ©se is annak. Az informĂĄciĂłt a legkisebb rĂ©szegysĂ©gig (itt most a kijelzĆk) kĂ©pesek elkĂŒldeni Ă©s fogadni az ECU-k. ElĆnye, hogy nem igĂ©nyel folyamatos adattranszfert (szemben a CAN-Bus rendszerrel).
Egy LIN-Bus-os kommunikĂĄciĂłnak a faĂĄbrĂĄja egy beltĂ©ri vilĂĄgĂtĂĄs fĂ©nyerĆssĂ©gĂ©nek ĂĄllĂtĂĄsa esetĂ©n [12].
ForrĂĄsok:
[9] Finommechanikai Ă©s Elektronikus MƱszergyĂĄrtĂł Szövetkezet: FOK-Gyem tĂĄblavezĂ©rlĆ egysĂ©g specifikĂĄciĂł
[10] Dr. HegedƱs Jånos:  RS-485 soros adatåtviteli rendszer (Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék, 2002.)
[11]Â Aron_son â A 86-os busz
[12] Dr. Fodor Dénes, Dr. Szalay Zsolt: Autóipari kommunikåciós rendszerek (Digitålis Tankönyvtår, 2014).
[13] Â Murilo Cervi; Douglas Pappis; Alexandre Campos; Ricardo Nederson do Prado: Omnibus interior lighting system using LEDs and automotive communication network (scielo.br, 2006/06)