• Horvath Norbert

Ikarus szárnyakon a Zagyva partján | 1. rész

Frissítve: nov 16

Néhány mondat Hatvanról

Sokan még mostanában is tréfálkoznak azzal, hogy a várost azért nevezik Hatvannak, mert 60 km távolságra van Budapesttől. A dolognak persze semmilyen valóságalapja sincs, hiszen a méterrendszert csak a francia forradalom után kezdték használni, Hatvan pedig ettől sokkal korábban már létezett. Éppen ezért a város nevének eredete szinte minden itt lakó képzeletét foglalkoztatta. A nyelvészek és történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a név eredetileg számnév, amelyet az akkori, honfoglalás korabeli szokásoknak megfelelően személynévként is használtak. Tehát egy tekintélyes személy – nagycsaládfő vagy nemzetségfő – után kapta nevét Hatvan. Első okleveles említése 1235-ben történik, Hotvin alakban.


A város a hegyvidék és az alföld találkozásánál alakult ki a Zagyva völgyében, az ősidők óta erre haladó utak találkozásánál. Pestről az ország északkeleti részébe tartó, Hatvanon átvezető hadi és kereskedelmi utat Királyok útjának nevezték, melyen mindenki utazhatott. A középkori útvonalak Hatvanból négyfelé ágaztak: Pest, Gyöngyösön át Eger, Miskolc és Salgótarján felé.

A hatvani vár leghitelesebbnek tartott ábrázolása. Kép: Wikipedia


A török időben épített palánkvár sok ostrom tanúja volt, az évek alatt többször cserélt gazdát. A várnak sajnos ma már nyoma sincs, csak a források alapján képzelhetjük el. A Rákóczi-szabadságharc, majd több tulajdonosváltás után a város a Grassalkovich Antal tulajdonába került, aki felépíttette a mai Kossuth téren a kastélyt, és a római katolikus plébániatemplomot. 1849. április 2-án vívták meg Hatvannál a tavaszi hadjárat első győztes csatáját.

A város egyik legszebb épülete a Grassalkovich kastély. Fotó: http://www.hatvan.hu


A kiegyezést követő politikai stabilitás és általános gazdasági fellendülés jót tett Hatvan fejlődésének is. A haladás fő tényezője Hatvanban a vasútközlekedés volt. A pest-hatvani vasútvonalat 1867. március 31-én avatták, s mivel párhuzamosan épült a salgótarjáni vonal is, ezért néhány héttel később május 19-én azt is átadták a forgalomnak. Három év múlva a miskolci, újabb három év múlva pedig a szolnoki vonal is megnyílt. Ezzel Hatvan vasúti csomóponttá vált.

A belvárosi római-katolikus templom. Fotó: http://www.hatvan.hu


Az alkalmas földek, a város közlekedési csomópont jellege és a Zagyva vize kedvező feltételeket szolgáltatott a cukorgyártáshoz. A Deutsch család által építetett üzem 1889-ben kezdett működni, és akkoriban Európa legnagyobb cukorgyára volt. Később több kisebb ipari üzemmel is gazdagodott a város. A Konzervgyár, amely 1934-ben termelt először, viszont igazi nagyüzemmé növekedett.


A második világháború megpróbáltatásai után nagymértékű iparosítás, építkezések jellemezték a várost, iskolák és egyéb közintézmények létesültek. A város gazdaságának nagy részét az élelmiszeripar tette ki, de a szolgáltatási szektor is jelentősen fejlődött.


2001-ben Újhatvan területén Ipari Park létesült, ahol több nagy cég telepedett le, manapság ezek a cégek foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót nemcsak Hatvanból, de a város környékéről is.

A buszközlekedés kezdetei

1905 május 15-től Schwartz Emil, a hatvani Nemzeti Szálloda tulajdonosa omnibusz járatot léptetett életbe, amely a Nemzeti Szállodától a vasútig és onnan visszaszállította az utasokat.

A közúti közlekedés fejlesztése érdekében 1913-ban megépítik a Zagyván átívelő első kőhidat, majd a vasúton átívelő felüljárót, egyre több utca kap szilárd burkolatot.


1926-ban indult meg az első városi autóbuszjárat a temető és a vasútállomás között. Egy évvel később megindul az első helyközi autóbuszjárat is Hort-Csány-Ecséd-Hatvan vonalon.


Az első, országos hálózattal rendelkező vállalatot a Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaságot (MAVART) a MÁV hozta létre 1927-ben, amely 1935. január 1-től a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzem (MÁVAUT) néven alakult át. Mellette független vállalkozások is üzemeltettek buszjáratokat.


1932 januárjában indult meg a Hatvan-Gyöngyös közötti autóbusz-közlekedés, napi három járattal (6.15., 16.50., 19.20.). A reggeli busz közvetlen csatlakozással rendelkezett Eger felé, illetve az onnan visszafelé induló 12.15-ös járattal átszállás nélkül lehetett eljutni Hatvanba.

1935-ben új vonalakat hoztak létre, többek között Budapestről Gyöngyös/Eger irányába. Akkoriban még nem létezett az M3-as autópálya, így minden járat érintette Hatvant. Az elkövetkező 20 év során hatvani végpontú járat nem közlekedett.

A MÁVAUT a Budapest-Hatvan-Gyöngyös járatot 1941-ben felfüggesztette.

A vállalatszervezet a II. világháború végétől napjainkig

1949. április 1-én a most már “MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalat” nevet viselő céget leválasztották a MÁV-ról, az államosított vállalkozásokkal együtt létrejött az önálló MÁVAUT Autóbuszközlekedési Nemzeti Vállalat 20, majd 23 főnökséggel. A MÁVAUT négy évig működött ebben a szervezeti formában.


1953-ban a MÁVAUT-ból, a TEFU-ból, valamint a vidéki taxi vállalatokból autóközlekedési vállalatok, AKÖV-ök alakultak. (A TEFU, teljes nevén Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat 1948 őszén jött létre). A vállalatok munkáját kilenc, területileg szervezett (ma úgy mondanánk régiós) Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG) irányította Budapest, Pécs, Miskolc, Székesfehérvár, Szolnok, Győr, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Debrecen székhelyekkel. Egerben 1953. október 1-én a 32. számú AKÖV jött létre, amely 1954-ben kirendeltséget létesített Hatvanban.


1960. január 1-ével az AKIG-ok számát hatra csökkentették Budapest, Pécs, Miskolc, Szeged, Debrecen, Győr székhelyekkel. Minden AKIG-hoz több, teljes megye tartozott.

Ez az AKIG-AKÖV rendszer nehézkes, sok lépcsős irányítású és bonyolult volt, területi elhelyezkedésük és nagyságuk miatt a vállalatok nem tudtak hatékonyan dolgozni. Ezért 1961. október 1-től – az „egy megye-egy vállalat” elv alapján -az AKÖV-ök megyei formában működtek tovább. Heves megye a 4-es számot kapta. A hatvani kirendeltséget 1968-ban üzemegységgé bővítették. 1970-ben létrejött a Volán Tröszt, a Heves megyei cég 4. sz. Volán Vállalat néven dolgozott tovább. 1985-ben pedig felvette a Mátra Volán Vállalat nevet.


1990-ben a Mátra Volán három üzeme különvált; Eger, Gyöngyös és Hatvan székhellyel megalakult az Agria, a Mátra és a Hatvani Volán, amelyek 1993-ban részvénytársasággá alakulnak, városunk vállalata a Hatvani Volán Rt. (később Zrt.) nevet veszi fel. Ebben az időszakban a Hatvani Volán volt az ország legkisebb volán vállalata.


Az eddigi utolsó szervezeti változás 2014. december 31-én történt: az Agria, a Hatvani, a Jászkun, a Mátra és a Nógrád Volán egyesülésével létrejött a KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság. Jelenleg is ez a társaság látja el a térség közforgalmú autóbusz közlekedését.


Telephely

1963-ban épült meg Hatvanban a ma is üzemelő Bercsényi úti telephely, amelyet 1964. január 1-én vehettek birtokba a dolgozók, és amelyet a későbbi években diagnosztikai sorral és mosóval bővítettek.

A térség történetéhez hozzátartozik, hogy a korábban Pernyepuszta nevet viselő településen, Petőfibányán, a bányászok szállítása miatt 1949-ben már működött telephely.

A hatvani autóbusz-állomás

A kezdeti időkben a hatvani busz-végállomást a korabeli vasútállomás mellé telepítették. Az első helyközi-távolsági járatoknak a Hatvany-kastély előtt volt a megállóhelyük, amely vélhetően a Kossuth tér kastély felé eső szeglete lehetett. Később a Kossuth téren, a főút két oldalán volt megállóhely.


Mivel a nagyközség hosszában jelentős kiterjedésű volt ezért az újhatvani lakosok a harmincas évek közepén igényelték a saját busz-megállót, hogy ne kelljen begyalogolniuk a Kossuth térre. A MÁVAUT igazgatóság, a kérésnek eleget téve, 1940. június 12-től kezdődően új buszmegállót hozott létre az újhatvani Lepák-vendéglő előtt.


Az 1950-es évekre a 3-as út mentén kialakult a mai viszonyokhoz hasonló helyközi megálló-hálózat: Kerekharaszt, Újhatvan, Kossuth tér, Hatvan-felső (a későbbi Sárga Csikó-megállóhely).

A forgalom folyamatos növekedésével a buszoknak már nem csak megállóra volt szükségük, de a parkolásukat is meg kellett oldani. A buszmegálló átkerült a főút és a Bástya utca sarkára, névadója a (régi) Búzavirág vendégló lett. (Ez a vendéglő az új Zagyva híd 1968-as építése és ezzel egyidejűleg a főút kiszélesítése, nyomvonalának kiegyenesítése miatt lebontásra került.)


Tehát a forgalom tovább sűrűsödött, ezért 1956-ban (más forrás szerint 1957 elején) párt- illetve tanácsi döntés született, miszerint épülettel ellátott új buszmegállót kell létrehozni. Az állomás színhelyeként a Kossuth tér délkeleti részét választották, az óhatvani templommal, a mai Szent Mihály úttal és az ÁFÉSZ szövetkezeti áruházzal (a valamikori posztómanufaktúra épületével) szemben. A tervezést az UVATERV (Út- és Vasúttervező Vállalat) mérnökére, Félix Vilmosra bízták. Az építkezés 1957 késő őszén (október végén) indult meg és viszonylag gyorsan haladt, 1958. május elején be is fejeződött. Az új autóbusz-állomást 1958. június 15-én adták át a forgalomnak.

1968-ban a főút-szélesítés mellett a főtéri parkot egy rövid útszakasszal vágták át, amelyeken a járművek kikanyarodhattak a főútra. Ezzel megszűnt a korábbi „körforgalom”.


1970-ben – mindössze 12 évvel az állomás átadása után (!) – a város aktuális általános rendezési tervében már felmerült a Kossuth tér szűkösségének problémája. Mivel jelentősebb bővítésre nem volt lehetőség, ezért már akkor javasolták egy új autóbusz állomás kijelölését. 1977-ben újra felmerült, hogy az autóbusz állomást helyileg a vasúti pályaudvarral kellene társítani.


Az eredetileg 24,5 méter hosszúságú épületet a 70-es, 80-as években mindkét irányban kiegészítették. Először a forgalmi irodát építettek az állomás bal oldalához, valószínűleg 1976-1980 között. 1982-ben pedig a jobb szárny épült meg, amelyben utasellátó büfé kapott helyet. Ezzel az épület elnyerte végleges formáját. Érdekesség, hogy ezt az autóbusz állomást a népnyelvben évtizedekig egyszerűen csak „buszmegálló”-ként emlegették.

Az erősen elhasználódott állomás épülete. Fotó: 266-60


A buszállomás áthelyezésének terve a következő években is folyamatosan felmerült, de a megvalósítás nem indult el. Erre egészen 2009 őszéig kellett várni, amikor megkezdődtek a munkálatok a vasútállomás melletti területen. Az új hatvani autóbusz-pályaudvar 2010-re készült el, az utasforgalomnak 2010. december 20-án adták át. Az épületegyüttes 2012-ben elnyerte a Média Építészeti Díját, valamint a Pro Architektúra Díjat.

A régi, folyamatosan romló állagú épületet az eredeti elképzelés szerint lebontották volna, de a fő tér megújításának részeként új funkciót kapott. Cukrászdává alakították át úgy, hogy az épülethez később hozzátoldott két oldalszárny a felújítás során lebontásra került.

A régi épület napjainkban. Fotó: http://www.hatvan.hu


Az állomás és az autóbusz forgalom napi működését támogatja a 2013-ban – EU által támogatott pályázat keretében – megvalósított modern forgalomirányítási rendszer. Ennek keretében minden menetrendszerinti autóbuszt GPS nyomkövetővel láttak el.  A napi vezénylés és a napi forda bekerül  egy  központi  adatbázisba,  mely  alapján  a  rendszer  képes  a  járművek aktuális helyzetéből  előrejelzést  adni  a  várható  indulási-érkezési  időkről  az  intelligens  táblákkal  ellátott megállókban,  és  az  interneten. Ennek érdekében 15 db intelligens megállóhelyi tábla került telepítésre Hatvanban és a kistérséghez tartozó településeken.

A sorozat második része a Hatvani Volán által üzemeltetett járatokkal foglalkozik.



Felhasznált irodalom:


[1] http://www.hatvan.hu


[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatvan


[3] Németi Gábor: Hatvan város története, 2005


[4] http://www.kmkk.hu/


[5] http://hatvantortenete.blog.hu/2012/02/22/a_regi_hatvani_buszallomas_1


[6] http://hatvantortenete.blog.hu/2012/03/03/a_regi_hatvani_buszallomas_2


[7] http://hatvantortenete.blog.hu/2013/09/19/a_regi_hatvani_buszallomas


[8] Hatvani naptár, 2011


[9] Ötven éve minden úton vezetünk! – a Volán Egyesülés kiadványa, 1998.


[10] http://www.fortepan.hu/


[11] http://epiteszforum.hu/a-nyugalom-jardaszigete-hatvan-uj-autobusz-palyaudvar



#ikarus #buszközlekedés #4esvolán #AKÖV #Hatvan #történeti #volán #buszközlekedésHatvan #hatvanivolán #Hevesmegye #Hatvanvárosa #volántársaságok #autóbusz

24 megtekintés

Feliratkozás

A megadott e-mail címre értesítést küldünk, ha új írást teszünk közzé.

 RSS feed

© 2020 BusWorld blog 2.0