• Sonfalvi Aron

Elektromos járművek a közutakon

Frissítve: nov 18

Az elmúlt fél-egy évben az elektromos autók száma jelentősen megugrott idehaza (is), tavaly nyár végén ezt tovább serkentve bevezették a zöld rendszámot. December közepén pedig a BKV Zrt. állami támogatással vásárolt 20 darab tisztán elektromos buszt, amelyek nemsokára már utasforgalomba állnak. Ennek kapcsán néztem utána, miben is különbözik egy ilyen jármű műszaki vizsgáztatása egy belsőégésű motoros társához képest.


Történelem, röviden

A közúti forgalomban résztvevő, belső erőforrással hajtott gépjárművek mindegyike köteles adott időközönként átesni egy előírt műszaki felülvizsgálaton. Az időszakos műszaki felülvizsgálat hazánkban – európai viszonylatokban – igen korán, már a ’60-as években megkezdődött. Ekkor még nem volt kiforrott szabályozás, vagy előírás: a járművezető megjelent a helyszínen, ahol többnyire a hatóság egy embere „most fékezzen”, „kapcsoljon lámpát” utasításokkal szemrevételezéssel vizsgálta a járműveket – ha rendben volt, akkor mehetett is. A '70-es években már jelentősen fejlődött a vizsgálati technológia, illetve a használt berendezések is. A '80-as években pedig már-már a maihoz hasonló vizsgálatot folytattak le adott időközönként.



"Gyorstalpaló"

A gépjárművek forgalomba helyezésének és –tartásának műszaki feltételeit az 6/1990-es KöHÉM (MR, mint Műszaki Rendelet) szabályozza. Ami viszont a bejegyzés szempontjából relevánsabb, az az 5/1990-es KöHÉM rendelet, mely az „ER” (Elvi Rendelet) elnevezéssel is előfordul a szakzsargonban. Ez utóbbi a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkezik. Itt minden műszaki ismérv le van írva feketén-fehéren, attól kezdve, hogy hogyan kell felszerelni egy műszaki vizsgaállomást, azon át, hogy milyen operációs rendszer szükséges az ott szolgáló számítógépre (5. számú melléklet, 1.2.19/c) egészen addig, hogy mi az, amit a vizsgára beérkező járművön szemrevételezni, majd értékelni kell - és mindezt mivel kell csinálni. 

A forgalomba helyezés előtti vizsgálathoz biztosítandó tárgyi feltételeket, a technológiát, és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.

Az értékelés mikéntje is elő van írva, eszerint megkülönböztetnek:

  • szemrevételezést: például egy gumirugóra ránézve jó eséllyel meg tudja mondani a vizsgabiztos, hogy repedt vagy sem;

  • próbát: ilyen a távolsági fényszóró működésének vizsgálata;

  • műszeres ellenőrzést: a fényszórók megfelelő vetítési képét vizsgáló készülék;

  • mérést: kipufogógáz-összetételének vizsgálata;

  • mechanikai próbát: pl. alváz-hossztartók vizsgálatára.

Természetesen a jogszabályoknak megfelelően a műszeres ellenőrzéseknél az ahhoz szükséges műszer is meg van nevezve. A rendelet ezenfelül szabályozza a műszerek adott időközönkénti kalibrálását (hitelesítését) is.


A részegységek minősítésének (5. melléklet, 4.2 alpont) – a vizsgált alegység biztonsági kockázatát/funkcióját tekintve – kétféle eredménye lehet. Például: a tompított fényszóró elhelyezése nem megfelelő. Ez egy egyből „alkalmatlan” (A) minősítést érdemlő hibajelenség – talán nem is szorul külön magyarázatra a „miért”-je. A másik lehetőség a „hibás” (H): ha a csuklós autóbuszunkon hátul kör alakú prizma van (az ilyen járműszerelvényre előírt) háromszög alakú helyett, ez hiba, de nem buktató ok a vizsgán. Pontosabban:

4.2.2/b) a hiba nem befolyásolja érdemi módon a jármű közúti forgalomban való részvételének biztonságát (minősítése: „H”).

A kissé hosszú sikeredett gyorstalpaló után pedig jöjjön az elektromos járművek vonatkozása.


Mindez a (helyileg) nullemissziós járművek esetében

A következőket a 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének 1. számú táblázata tartalmazza tételesen (akit jobban érdekel, annak ajánlom a megtekintését, ahol teljes részletességgel le van írva, még a lehetséges hibaokokkal is tüzdelve - de nem kifejezetten olvasmányos).


A belsőégésű motorokkal szerelt járművek esetén a vizsga egy jelentős (időbeli) részét teszi ki a motor különböző emissziós értékeinek vizsgálata (K-érték vagy opacitás, CO, NOx, stb.), általában műszeres módon. Ez értelemszerűen egyből kiesik az elektromos járművek esetén.

Viszont, ami a villanygépeknél is vizsgálatra szorul, azok a következők:

  • a motor/hajtómű felfüggesztése: holtjáték, kopások;

  • a motor/hajtómű olajfolyása: szivárog vagy sem;

  • a kardántengely: sérült, deformált, kopott, etc.

Sebességváltó is vizsgálat tárgyát képezi - pl. olajfolyás, vagy kulissza holtjáték - de ez utóbbi is irreleváns, a legtöbb villanyjárműben fokozatmentes váltó található (irányváltó hajtómű, melyhez nem egy "botot" építenek be, hanem legtöbbször csupán 3 gombot: előre- és hátrameneti, valamint üres fokozat).


A tüzelőanyag ellátórendszer is külön bekezdés a rendeletben: ha szőrszálhasogatóak vagyunk, akkor az elektromos áram nem „tüzelő”anyag, ezért itt a vezetékek szigetelése, bekötési pontjainak épsége/sértetlensége szorul ellenőrzésre.


Az elektromos (és gázüzemű) járművek esetében pedig külön kell elvégeztetni (még a vizsga előtt) az érintésvédelmi vizsgálat, melyet egy érintésvédelmi szakképesítéssel rendelkező egyénnek kell elvégeznie, melyről - sikeresség esetén -  tanúsítványt állít ki. A műszaki vizsgán ezzel a megfelelőségi bizonylattal kell megjelenni.


Természetesen ezenfelül minden további részegység vizsgálata ugyanúgy megkövetelt, mint a „füstölő” társaiknál, ezek a következők – címszavakban (a számozás egyezik a rendeletben használttal):


0. Azonosítás: az szerepel-e a papírokon, ami előttünk áll; 1. Felszerelések: tükrök, műszerek…; 2. Világítás; 3. Kormányzás; 4. Fékberendezés: üzemi, rögzítő, tartós lassító…; 5. Futómű/kerék: tengelyek, gumiabroncsok, keréktárcsák…; 6. Alváz, felépítmény: hossztartók, utastér, raktér, külső…; 7. Tüzelőanyag ellátó berendezés: tartály(ok), vezetékek…; 8. Kipufogórendszer/környezetvédelem; 9. Egyebek: autóbusz utasülések, padlóborítás, feliratok, kapaszkodók…


Csápos elektromos járművek

2011. december 7-étől a trolibuszoknak is hatósági műszaki vizsgán kell részt venniük adott időközönként, az erre vonatkozó szabályzás az 5/1990-es rendelet VII. fejezetének 20/B. §-ában található. A műszaki feltételeket pedig a 6/1990 III. fejezetében a 108-109. §-a tartalmazza.

A zöld rendszám


A zöld rendszám 2015. augusztus 6-ától igényelhető az Okmányirodákban. Ilyen azonosítóval szerelt járművek tulajdonosai pillanatnyilag számos haszon élvezői:

  • egész Budapesten ingyen parkolhatnak;

  • a töltés is a legtöbb köztéri helyen ingyenes (noha a töltőkábel kompatibilitása kérdéses);

  • a regisztrációs adó alól mentesülnek.

Az NFM 40/2015-ös rendelete azt is megmondja, hogy mely járművek kaphatnak ilyen rendszámot:

tisztán elektromos hajtású gépkocsi (5E környezetvédelmi osztály)  külső töltésű (plug-in) hibrid gépkocsi, legalább 25 kilométeres elektromos hatótávval (5P) növelt hatótávú plug-in hibrid gépkocsi, legalább 50 kilométeres hatótávval (5N) nulla emissziós gépkocsi (5Z)

A fentebb taglalt kedvezményeken felül még további kedvezmények bevezetése mindenképpen célszerű lenne (és tervben is van), mert egy ilyen jármű beszerzési ára még mindig többszöröse egy belsőégésű motorral hajtottéhoz képest.


Január elsejétől már nem tesznek matricákat a rendszámra.


Az Állam által a BKV Zrt-nek vásárolt 20 darab elektromos busz (lásd nyitóképet) pedig még tavasszal üzembe áll (várhatóan zöld rendszámmal), addig a töltési infrastruktúra kiépítése, valamint a műszaki vizsgáztatásuk és a szükséges oktatás zajlik. A járművek – tekintve, hogy nullszériában készült darabok – igen jó vizsgálati alanyok mind a gyártó, mind pedig a BKV részére. Eddig elektromos buszként a Cég tavaly tesztelte a most vásárolt példányok prototípusát, valamint a kínai BYD buszát (kétfélét is), melyről (az elsőről) lezáró jelentés is készült.

A második BYD-tesztbusz 2013 szeptemberében a 240E-n




Személyes megjegyzés az elektromos autókról

A tisztán elektromos üzemű járműveknek - ameddig az akkumulátorok kapacitása/energiasűrűsége nem közelíti meg jobban a fosszilis tüzelőanyagok energiatartalmát - a városban van leginkább létjogosultságuk, mint például a posta járművei, vagy a kisebb terítő járművek esetében (a Magyar Posta egyébként nem olyan régen végzett is egy átfogó tesztet a piacon kapható elektromos kishaszon-járművek körében). 


Ezek napi futásteljesítménye, illetve a városon belüli szolgálatuk miatt könnyedén tölthetők (ehhez persze több tucat töltőpont létesítése szükséges még), és így a gyakran propagált városi légszennyezettség-javulása talán nem csak ipari műszerekkel lenne mérhető. Alakult már taxitársaság is, amely csak elektromos autókkal (Nissan Leaf-ekkel) szolgáltat - noha itt jogosan felmerültek olyan aggályok, hogy mi van akkor, ha már csak 10 km-re képes a jármű, de egy utas Dél-Pestről Észak-Budára kíván menni...? Hasonlóan a zömmel városban futkározó pizza-futárok esetében is jó választás lenne (Svájcban találkoztam ilyennel) - de itt ismét a pénzügyi rész, ami gondot okozhat, ugyanis egyelőre "halandó" számára nem megfizethető "mulatság" az elektromos autó. (Összehasonlításképpen: a VW e-Golf (115 LE) induló ára ~34 900 EUR, míg a nagyjából hasonló teljesítményű (110 LE) 1200 ccm-es, benzinüzemű Golf VII induló ára ~19 000 EUR.)




19 megtekintés

Feliratkozás

A megadott e-mail címre értesítést küldünk, ha új írást teszünk közzé.

 RSS feed

© 2020 BusWorld blog 2.0