Buszcentrikus világkép

Az egri városi autóbusz-közlekedésről szóló cikksorozat 2. része: a háború utáni talpraállás és az ’50-es évek.

Eger helyi járatának története 1926-tól 1937-ig.

Új év, új közlekedési szolgáltató – ezúttal Veszprém Megyei Jogú Város vezetése határozott úgy, hogy saját kezébe veszi a közlekedést.

A Gödöllői-dombságban fekvő, 2008. július 1-je óta már városi rangra emelkedett település helyi járata.

A tizenötezer lelkes, XVII. kerülettel határos agglomerációs város helyi járata, megemlítve a „kékbuszos” ellátottságát is.

A Pest megyei agglomerációs település BKV-s és Volánbuszos ellátottsága ellenére igényel feltáró-jellegű helyi járatot is.

A borsodi nagyközség volános KK-s helyi járata, ahol a laprugósoktól való megválás utolsó pillanatáig 266-os közlekedett.

Hajdú-Bihar megye nyugati határvárosa is rendelkezik 2+1 útvonalat magába foglaló helyi járattal.

A mintegy tizenegyezer fős városban közlekedik helyi járat is a számos helyközi, a települést átszelő járaton felül.

A mintegy ötezer lelket számláló, Pest megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán elterülő település – kis mérete ellenére – van helyi.

Vas megye keleti felén, Veszprém megye határán elterülő mintegy tizenkétezer lelkes település egyetlen vonalból álló helyi járata.

Bő öt év kihagyás után 2018. január 1-jétől ismét közlekedik helyi járat a hajdúsági településen, erről néhány sor + kép a továbbiakban.

Bátonyterenye, azaz az 1984-ben egyesült Kisterenye és Nagybátony község helyi járata, mely 1989 óta város rangra emelkedett.