PKD | Előnyök és hátrányok
Frissítve: 2023. jan. 14.
Az Ikarus 1973-ban CKD, illetve SKD-kivitelben már szállított buszokat a fejlődő országok piacára [1]. Negyven évvel később, 2013-ban és azóta sokszor esik és esett szó a hazai busziparban a PKD-ról, mint egy lehetőségről, ha új buszok beszerzése vagy gyártása került szóba.
Részlet az Ikarus belső gyári újságjának XXIX. évfolyamának 5. számából (1981. 03. 05.) a túlteljesítés aktuális számairól, benne KD-ról és SKD-ról.
2008-tól jelent meg ismét itthon ez a gyártási mód: ebben az „újkori” jelentésében elsőként a Borsod Volán készített az ARC-vel, majd Ikarus-szal karöltve 50 darab E127-es és E134-es autóbuszt [2], melyek – azóta már inkább több, mint kevesebb sikerrel – beváltak közlekednek Észak-Magyarországon. Ezt követte 2013-tól (megszakításokkal) az ARC/Ikarus/Modulo – BKV kooperációs buszcsalád [3] [4] [5].
Az ötödik Ikarus 127V2-es “előgyártmány” tart Kelenföldre 2014 szeptemberében.
Fogalmak és példák
CKD (completely knock-down): mindent szükséges alkatrészt becsomagolva elszállítják máshova, hogy ott szereljék készre. Az autóiparban abszolút bevett dolog, részben az olcsóbb munkaerő miatt alkalmazzák. (De az IKEÁ-s szekrény is ebbe a kategóriába tartozik.)
CKD-kitben kínált buszokat az Ikaruson felül a Walter Alexander Royale Bodywork is (Volvo Olympian típus) [6].(A CKD „felett” áll a sorban a licencvásárlás, lásd Rába Premier és Contact.)
SKD (semi knock-down): félkész csomag, vagy részegység. Ilyennek vehető a Volvo járóképes alváza, vagy a Hemscheidt SKD 420-as csuklószerkezet („nevében a végzete”). Mindkettő esetén a készre szerelő kell beszerezzen (vagy akár megtervezzen) bizonyos további részeket.
Ha másik országba szállítják összeszerelésre a járművet, akkor az ottani szabályozás szerinti kiszereltségi fokban kerül a leendő végszereldébe a jármű vagy féljármű.
PKD (partially knock-down): részben már kiszerelt. Például a vázszerkezeten túl már beépített futóművekkel, légrendszerrel, a karosszériát lemezt állapotban szállítják ki az összeszerelő üzembe.
Nem nevezték nevén, de a NABI is tulajdonképpen KD-formában készítette a CompoBus-okat az elmúlt évtized(ek)ben: itthon (Kaposváron, vagy Budapesten) elkészült a váz, majd az annistoni, szintén NABI üzemben (helyi beszállítók termékeivel) készre szerelték a kompozit vázszekrényeket. Ez elsősorban azért volt szükséges, mert a „Buy American-law” értelmében meghatározott százalékban a járműnek belföldi hozzáadott értéke kellett legyen.
NABI 45C-LFW részlegesen kiszerelt állapotban, úton a kikötőbe.
Ugyancsak SKD-rendszerben készültek a ’90-es évek elején Mercedes-Benz O303-asok az orosz AVTROKON-nál [7], valamint az Irisbus-Iveco is kínált bő egy évtizede PKD-konstrukcióban alacsonypadlós szóló és csuklós buszokat [8].
A Kravtex Mosonmagyaróváron készíti az autóbuszai vázszerkezetét, melyet aztán átszállít a győri (központi) üzembe, hogy ott készre szereljék azokat; szintén KD-gyártás. Ebben az esetben (akárcsak a NABI-nál) „házon belül” zajlik minden; ahogy az MAN ankarai összeszerelő üzemében is, a BYD komáromi gyárában, vagy akár a Volvo wroclawi egységében. Viszont utóbbi hármas esetében a legnagyobb szellemi értékeket tartalmazó részegységeket (belsőégésű erőforrás vagy hajtómotor, hajtásvezérlés, szoftveres részek, etc) mindig az anyacég központjából szállítják az összeszerelő üzembe (készen), ezzel is óvva az igazi (komolyabb) céges titkokat és szellemi értéket, és a know-how-t.
A hazai vonatkozásban 2013-ban megismert PKD-konstrukció viszont egy merőben új dolog volt: itt nem a gyártó egy üzemegysége, hanem a leendő üzemeltető szerelte készre a járműveket. Tehát a munkálatok java része házon kívül történt meg, a szellemi termék és tudás egy részét (akár egészét) is exportálni kellett hozzá.
Az ötödik elkészült BKV-Ikarus V127-es első üzemnapján 2014. december elején.
Előnyök
+ Olcsóbb gyártás
Előnye, de igazából az egyik fő ok is egyben, amiért például az Ikarus is 1973-ban Irakba CKD és SKD-kitben szállított buszokat. (Ott a készterméket terhelő magas importvám miatt is választották ezt az opciót [1].)
+ Hozzáadott érték
Ha másik országban kerül kiszerelésre, akkor egy kicsit magáénak érezheti az a nemzet/cég is a készterméket.
+ Fejlődési lehetőség
Jó kiugrási és fejlődési lehetőség, ha egy kevésbé fejlett környéken egy fejlett ország egyik gyára egy üzemet nyit. (Hogy például az ott létrejövő bázison később egy másik, teljesen hazai is létrejöhessen, lásd Neoplan vs. Solaris esetét.)
+ A végtermékbe beleszólási lehetőség (üzemeltetői végszerelés esetén)
Apró változtatás itt, még egy ott: hogyan lenne alkalmasabb az üzemeltetőnek, mint „végfelhasználónak”. Eztáltal létrejöhet egy kölcsönös együttműködés és „mindenki nyer(het)” helyzet.
+ Konstrukció alapos ismerete (üzemeltetői végszerelés esetén)
A know-how átadásával az üzemeltető betekintést nyer a jármű minden részletébe és alegységébe, így a későbbi fenntartás és üzemeltetés során ez akár előnyöket is hozhat.
A Borsod Volánnál rakták össze, így jól ismerik a “lelki világát” is.
Hátrányok
– Nagy anyagmozgatási (és/vagy raktározási) igény
El kell szállítani A-ból B-be rengeteg nyersanyagot és alkatrészt. A gyártás ugye olcsóbbá válik, ezért csinálják, de ez energiaigényes.
– Üzemeltető =/= gyár
Ha a végszerelést az üzemeltető végzi (Borsod Volán, BKV), ott ez többlet munkaerőforrást igényel, illetve egyenletes, folyamatost gyártást, hogy nekik (is) kifizetődő legyen az egész.
A Kelenföldi garázsban épülő M168d.
– Szellemi termék és tudás exportálása
Ez a legfontosabb eleme az egésznek, és szerepelt előnyként is.
Mennyit és mit adok át az összeszerelő üzemnek a tudásból, a „hogyan”-ból?
Itt éppen ezért szét kell választani, hogy „házon belül” történik az összeszerelés, vagy külsős cégnél. Előbbi esetén a tudás „nem vész el”, utóbbinál viszont fennáll a veszélye, hogy egyes gyártói és gyártási titkok kiszivárognak. Emiatt körültekintően kell „házon kívüli” összeszerelőt kiválasztani.
Az elkészült BKV-Modulo M168d.
Kinek jó és hogyan jó?
A KD-rendszerű gyártás elsősorban nem azért jött létre, hogy az üzemeltetőből gyártó legyen. Ez egy speciális, „eltorzult” változata. Az ilyen jellegű elváltozás itthon a gyártó(k) szűkös kapacitása miatt valósult meg, illetve a szükséges (és tőkeigényes) befektetések el- és áthárítása végett. Értelemszerűen egy vázszerkezet összeállítása, lemezelése, a futóművek beszerelése sokkal kevesebb munkaerőt és költséges berendezést igényel, mint a végszerelés. Egy jármű (megfelelő) kiszerelése a költségesebb részfolyamat az egész autóbuszgyártásban.
800 darab kész autóbusz/év, 3000 darab (!) PKD-szintű/év. Forrás: MABI-Bus típustájékoztató füzet, 2015.
Az eredeti funkciója a gyártás exportálása olyan helyekre is, ahova a késztermék valamilyen okokból nem (vagy csak drágábban) lenne importálható, illetve ahol a munkaerő olcsóbb. És mindez úgy valósul meg, hogy a know-how a gyártó berkein belül marad, a szellemi termék nem kerül „idegen kezekbe”. A nyugati típusokat a kiállításokon fotógéppel minden részletében megörökítő kínaiak is tudják, mi az igazi érték a mai buszgyártásban: a know-how. A BYD komáromi egységében a buszokon üzemelő szoftverek kezelését és a beüzemelést mindig az anyacég által küldött szakemberek végzik, ezzel is óvva a szellemi tudásbázist.
Források és felhasznált irodalom:
[1] Gerlei, Kukla, dr. Lovász: Az Ikarus évszázados története (p. 197, maróti kiadó, 2008. ISBN: 963 9005 85)
[2] Ács Attila: Új Ikarusok a Borsod Volánnál is (Indóház Online; közzétéve: 2011. július 15., hozzáférés: 2018. október 28.) http://iho.hu/hir/uj-ikarusok-a-borsod-volannal-is
[3] Ács Attila: Csináld magad! (Indóház Online; közzétéve 2013. május 13., hozzáférés: 2018. október 28.) http://iho.hu/hir/csinald-magad-130513
[4] BusWorld blog – PKD 2.0 (közzétéve: 2015. december 16.) https://www.busworldblog.com/post/modulo_ngc_nhb
[5] BusWorld blog – Harmadik adag PKD (közzétéve: 2016. szeptember 20.) https://www.busworldblog.com/post/modulo_ntp
[6] Land Transport Guru – Volvo Olympian (szerző: Doors Are Closing, közzétéve: 2018. január 1., hozzáférés: 2018. október 28.) https://landtransportguru.net/volvo-olympian/
[7] Mercedes-Benz press release Chronik – Mannheim delivers partially assembled buses to Russia (közzétéve: 1993. április 8., hozzáférés: 2018. október 28.) https://mercedes-benz-publicarchive.com/marsClassic/en/instance/ko/Mannheim-delivers-partially-assembled-buses-to-Russia.xhtml?oid=4912679
[8] Irisbus Iveco press release – Irisbus Iveco at the 57th UITP World Congress and Exhibition (közzétéve: 2007. május 21., hozzáférés: 2018. október 28.) https://www.iveco.com/en-us/press-room/release/pages/irisbusivecoatthe57thuitpworldcongressandexhibition.aspx
BKV Zrt. szállítási keretszerződés (iktatószám: 15/TB-111/13., hozzáférés: 2018. október 27.) https://static.bkv.hu/files/procurements/340_2097.pdf
Nyitókép: Csepel 257 önjáró alváz brosúra.