Luzern
Frissítve: 2020. nov. 18.
Utolsó svájci megállóhelyem Luzern volt. Indulásom előtt a terv az volt, hogy az itt található, gigantikus méretű (svájci) közlekedési múzeumot tekintem meg – legalábbis a rendelkezésemre álló időből amennyi kitelik csak erre. De a vasútállomásról kisétálván – a szakadó eső ellenére is – inkább a városban sétálással töltöttem el egy fél napot.
Amit nem is bántam meg, mivel egy rendkívül színes flotta szolgálja ki a város és agglomerációjának közlekedését. A vasútállomás előtti téren egy hatalmas, osztott buszállomás van: helyi és helyközi. Innen indulnak a VBL (Verkehrsbetriebe Luzern AG) járművei, amelyek döntően Mercedes Citarók, abból egyaránt elsőszériás, faceliftes és C2-es. Ezenfelül szóló (10 méteres) Hess-ekkel szolgálják ki a kisebb utasszámmal bíró vonalakat.
A várost trolibuszok is behálózzák, ezeket is a VBL közlekedteti/üzemelteti. A gyártó egységesen a Hess, de abból majd’ minden típus, kezdve a régebbi BGT 5-25-össel (a pótkocsis kivitelű) a BGT-N2C-n át a legújabb, lighTram4-esig. Ezekből 9 darabot vettek 2014. év végén, de ha elégedettek velük, továbbiakat állítanak üzembe. Lausanne-ban az ND353-asok, Genfben az ExquiCity-k, itt pedig ezek a monstrumok számítanak "járműves látványosságnak". A duplacsuklós trolik az 1-es vonalon járnak csak, amely egészen a közeli Kriens-ig közlekedik.
A helyközi közlekedést a CarPostal (PostBus), valamint kisebb cégek végzik (Auto AG Luzern, Rottal Auto AG). Előbbi ezüst fényezésű Solaris Urbino 18-asokkal, illetve Irisbus-okkal, utóbbi pedig Mercedes Citaróval végzi szállítást. Ahogy korábban írtam, a pályaudvar előtti tér a „főelosztó”, majdnem minden innen indul és ide érkezik.