Kassa és Eperjes

2013. október 23-án döntöttünk úgy hárman, hogy végre-valahára (némelyikünk ugyan már többedjére), de ellátogatunk a két felvidéki településre, ahol még járnak Ikarus-ok is. Eperjesen elvétve már (csupán egy darab 435-ös), de Kassán még viszonylag sűrűbben is láthatott az ember a magyar igáslovakból. 

Mindezt ráadásul még a nagyvolumenű SOR-beszerzésük előtt – ugyanis 2013. év végén szereztek be 61 darab szóló és 56 darab csuklós dízelt, valamint 5 darab elektromos szólót, melyek 2014. januárjában meg is kezdték szolgálatukat a városban.

Elsőként Eperjesen „rohantunk végig”: a főbb cél inkább Kassa volt, Eperjes amolyan mellékes útbaesőként volt csak tervbe véve. A két Ikarus 435.18A-juk közül az egyiket egy súlyos baleset következtében félreállították még 2009-ben, míg a másik egészen 2014. végéig közlekedett, utolsó éveiben már inkább tartalékjármű-jelleggel. Ez aznap sem volt másképp, amikor ott jártunk: a telep egyik szegletében letámasztva várta a szolgálatának kezdetét (aznap hiába). Szóval végül Eperjes közlekedéséből csupán trolikat láttunk. De a flottaszínezésük megtetszett nagyon.

Kassán ezen a szép (napos-felhős) október végi napon több Ikarus is ki volt adva forgalomba: a Lunik IX lakótelep egyetlen járatát (mint majdnem mindig, aznap is) az egyik 415-ös vitte például. A lakótelep nem a közbiztonságáról híresedett el: időről-időre felkapja témaként valamelyik médium a város délnyugati csücskében fekvő lakónegyed hányatott sorsát.

A 11-es busz úton Lunik IX felé.

A városban éppen ekkortájt játszódott le (érdekes módon a nagy buszos beszerzésük előtt, és nem azok érkeztével) a járművek színtervének megváltoztatása: az addigi fehér-zöld-fehér-zöld váltott színezés helyett egy sokkal extravagánsabb, világoskék-fehér-sárga hullámos lett az újfajta. Jobban állt az összes járműnek, de nem tudom, hogy a lakatosokkal is egyeztettek-e, amikor ezt kitalálták: a különféle íveket nem egyszerű sérülés esetén újrafújni. Ugyanakkor a 2006-2007 között beszerzett Tedom és Irisbus gázbuszok középzöld alapszínt kaptak - gondolom, így utalva a zöldebb üzemelésükre.

A nagyobb végállomásokra is ellátogattunk, és persze a kora délután esedékes műszakváltás sem maradhatott ki a várostól néhány kilométerre eső üzemnél. Aminek érdekessége, hogy a 2x2 sávos főút mentén a villamos is kimegy az üzemhez (U.S. Steel s.r.o.)! Ezek a villamosok R előtagot kaptak a viszonylatjelzésüknél. Ezeken felül persze rengeteg busz is megfordult ott.

A járműparkjuk elég vegyes belsőégésű motoros gumikerekeseket tekintve: Solaris, SOR, Ikarus, Tedom, Karosa, Irisbus. És hogy még fokozzuk: dízel és földgázüzemű buszuk is van, ami azért egy Debrecennél valamivel nagyobb lélekszámmal bíró település esetén eléggé inhomogén összetétel.

Trolivonaluk csupán kettő van (71 és 72), a járműveik pedig 14Tr és 15Tr-es Skodák – ez elég egyöntetű, szemben a buszos felhozatallal.

A kedvencem az összes ottani típus közül a (helyileg) hazai gyártmányú Novoplan C-12. Nagy reményekkel fogtak neki a ’90-es évek második felében, de végül nem sok lett belőle. Egy-egy kisebb széria (vagy még az se, csak pár darab) került néhány nagyobb városukba, például Kassára is. A képen az első darab látható, amelyet 2013-ban is már inkább csak "vész esetén" bírtak önerőből mozgásra.

Annyira esetlen a kinézete, és nincs olyan eleme, ami ne állna csálén - 15 évet azért lehúzott a városban.

És végezetül még egy hazai vonatkozás, ha nem is komplett jármű, de részegység képében: Rába hajtott híd egy Skoda 15Tr alatt.

Tényszerű adatok, darabszámok forrása.