• Sonfalvi Aron

Ikarus 405.05 | LPZ-954

Frissítve: nov 18

A jármű felújítása (pontosabban átépítése) már az előző bemutatása után kezdetét vette, ám a közben „becsúszott” PKD-építés miatt – valamint a jármű egyedi átépítése/mivoltából fakadóan – majdnem másfél évig tartott, mire kulcsrakész lett.


Ilyen volt...

2010. április, Óbudai garázs


...és ilyen lett:

Az elsőhöz képest már külsőre is kisebb részletekben eltér: kevesebb feketítés az oldalfalakon, más hátfali lámpák, szellőzőrácsok a hátfalon, optikai feketítés a homlokfalon. És persze a már kötelezővé vált LED-es menetfényt is megkapta a lökhárítójára. Bár a tervek szerint a két jármű egységesítve lesz (egymáshoz képest), azt nem tudom, melyiket igazítják a másikhoz, mindenesetre talán a homlokfali feketítés jobban áll a gépsárkánynak.  (Még egy "Ikarus 405" feliratért viszont "kiabál" a homlokfal.)


Az utastérben is történtek apró változtatások az 1.0-hoz képest: LED-es utastér világítás, mely két csíkban fut végig a mennyezeten, alig észrevehető/megkülönböztethető a szegélylécektől (igényes lett a kivitelezése, a felhelyezése helyenként hullámos). Az ajtók feletti vizuális indításjelző is LED-es lett, a VJSz Kft. által átalakított használtbuszokból már ismert, 3 LED-et magában foglaló kis egység. A jó öreg Berva csengő viszont megmaradt.

Kissé rombolja az összképet, hogy már néhány naposan olajsáros ujjlenyomattal tarkított a dekoritok egy része, például a második ajtó felett. Hasonlóan "érdekes" jelenség akadt még a második ajtó háza táján: a két lengőszárny közül néha csak az egyik nyílt ki a megállókban.

Lelombozó az összefogdosott dekni.


A dekoritok ugyanazt a bézs műbőr borítást kapták, itt most a csúnya ragasztó nyomok elmaradtak. Viszont a matricák – az előző példányhoz hűen – itt is kunkorodnak már le a helyükről.


Az erőforrás ugyanaz az Euro III-as Cummins ISB4.5, mint elődjében, a váltó pedig még mindig a Voith Midimat BRA 12.5-ös változata. Az újdonsága ellenére a motor alapjáraton meglehetősen egyenlőtlenül járt, a budafoki emelkedőket pedig kifejezetten nem kedvelte, éppen hogy felkúszott.


A korábbival ellentétben ez mind kívül, mind belül R&G gyártmányú SMD LED-es kijelzőket kapott, belül pirosat, kívülre borostyánsárgát.

R&G kijelző belül is, SAL hangszórók körbe az utastérben.


Összességében örvendetes, hogy elkészült – már kissé kételkedtem ennyi idő után a dolog teljesülésében, főleg, hogy nagy csend övezte az építését – de remélem, hogy az apróbb, javításra/tisztításra szoruló dolgokat orvosolják majd, és akkor egy egészen jó kivitelű midibusszal bővült a heterogén flotta.


44 megtekintés

Feliratkozás

A megadott e-mail címre értesítést küldünk, ha új írást teszünk közzé.

 RSS feed

© 2020 BusWorld blog 2.0